Közérdekű adatigénylés: mi az, és hogyan kell használni?

Fotó: Mihály László
Fotó: Mihály László

Kíváncsi vagy, mennyi közpénzbe került a falud polgármesterének szolgálati útja Új-Zélandra? Esetleg azt szeretnéd tudni, rendben vannak-e az engedélyei a környékeden épülő luxus lakóparknak? Vagy hogy hány büntetést szabott ki tavaly blattolásért a helyi közlekedési vállalat? A közérdekű adatigényléssel indul újságíró tanfolyamunk.

Kevesen vannak, akik számára mond valamit az 544/2001-es törvény, pedig ez a jogszabály a közérdekű információk megszerzésének legerősebb eszköze Romániában.

Ez a törvény arra kötelezi a közpénzből működő intézményeket, hogy 10 napon belül bármilyen közérdekű információt ingyen vagy minimális költségtérítés fejében kiadjanak bárkinek, aki erre igényt tart.

Hasonló törvények egyébként a világ számos országában vannak: a magyarországi megfelelő az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, de uniós szinten is vannak hasonló jogszabályok.

Az angolszász világban pedig az Egyesült Államokbeli törvény, a Freedom of Information Act (FOIA) mintájára Freedom of Information law gyűjtőnéven tartják számon ezeket (itt egy gyűjtés a különféle országokban működő, hasonló törvényekről).

A közérdekű adatigénylést főként civilek és újságírók használják; ilyen úton rengeteg olyan információt lehet megszerezni, melyet például egy politikus vagy hivatalnok magától soha nem fog elmondani.

Például az Erdélyi Magyar Néppárt finanszírozásáról szóló anyag nem készülhetett volna el közérdekű adatigénylések nélkül – a szerző mintegy 50 ilyen igénylést küldött el különféle magyarországi minisztériumoknak és állami vállalatoknak.

Kitől lehet igényelni?

A jogszabály szerint minden olyan intézmény, mely közpénzeket használ, vagy közpénzek elköltéséről dönt, közintézménynek számít, és így az 544-es törvény hatálya alá esik. Itt elérhető a romániai közintézmények listája.

Előfordulhat, hogy ez a lista nem teljes, de azt végiggörgetve fogalmat alkothatsz arról, hogy nagyjából mi minden számít közintézménynek. Magáncégek, civil szervezetek nem esnek a törvény hatálya alá.

Hogyan igényelhetek közérdekű adatot?

Első lépésként érdemes elgondolkozni azon, mire vagy kíváncsi, és hogyan lehet a kérdést úgy feltenni, hogy a címzett pontosan megértse. Ajánlott utánanézni, hogy a közigazgatási / jogi / gazdasági szaknyelvben létezik-e pontos terminus arra, amit tudni szeretnél.

Meg kell határozni, hogy milyen időszakra kéred az adatokat. Továbbá ki kell deríteni, ki az adatgazda – vagyis melyik az az intézmény, melynek az adott információ valószínűleg a rendelkezésére áll, és akinek el lehet küldeni az igénylést.

Érdemes bővíteni a kérést: ha például arra vagy kíváncsi, hogy az önkormányzat mennyi pénzt költött prémiumokra egy adott évben, akkor nem árt négy, vagy akár nyolc éves periódusra kikérni ezt az adatot. Egyrészt így lesz összehasonlítási alapod, másrészt ki tudja, lehet hogy egy ilyen bővebb merítésben még több érdekességet is találsz.

Amikor megvan a címzett, valamint a kérdés, a formanyomtatvány kitöltése következik. Ezt e-mailben, postán vagy akár személyesen lehet eljuttatni az adatgazdának. Létezik még egy olyan on-line platform is, a nuvasuparati.info, mely látványosan leegyszerűsíti az adatigénylést – ezt egy későbbi posztunkban mutatjuk be. A törvény lehetőséget biztosít még szóbeli adatigénylésre is.

Tapasztalatunk szerint az a legcélravezetőbb, ha telefonon felhívod az adatgazdát, és megkérdezed, milyen e-mail címre fogadnak közérdekű adatigénylést. Minden közintézménynek kell legyen egy olyan alkalmazottja, esetleg osztálya, amely közérdekű adatigénylésekkel (is) foglalkozik.

Miután elküldted az igénylést, ismét hívd fel őket, és kérdezz rá, megkapták-e. Így később nem mondhatják azt, hogy az igénylést nem kapták meg, „biztos elkeveredett valahol”.

Amennyiben személyesen adod át az igénylést, feltétlenül kérj iktatószámot: a későbbiekben erre hivatkozva érdeklődhetsz az igénylés felől.

Meg kell indokolnom a kérést?

Nem, közérdekű adatot bárki igényelhet, akár puszta kíváncsiságból is.

És mikor válaszolnak?

A törvény normál esetben 10, bonyolult igénylés esetén 30 munkanapot ír elő a válaszadásra. Gyakran előfordul azonban, hogy az adatgazda késlekedik a válasszal: ilyenkor érdemes felhívni őket, és rákérdezni, mi a késés oka.

Nem kell mindig rosszra gondolni: előfordul, hogy az illetékes, akinek az asztalára kerül az igénylés, vakációra megy, és elfelejti átadni a munkát a kollégáinak. Egy-egy telefonhívás után általában gyorsan befut a válasz.

Válaszoltak, de nem azt, amit kértem.

Előfordulhat, hogy az igénylésben nem volt eléggé pontosan meghatározva a kért információ. Persze az is lehet, hogy az adatgazda (szándékosan) értelmezte rosszul a kérést – ilyenkor pontosítani kell.

Megtagadták a választ. Ilyenkor mi a teendő?

Valóban van néhány dolog, ami nem minősül közérdekű információnak. Ilyenek például a minősített, vagy pedig a személyes adatok – ezekről bővebben itt lehet olvasni.

Azonban fontos tüzetesen elolvasni az indoklást: előfordul, hogy az adatgazda csak valamilyen kifogást keres arra, hogy kibújjon a válaszadás kötelezettsége alól. Ha ez az eset áll fenn, lehet válaszolni és érvelni amellett, hogy a kért információ igenis közérdekű adatnak minősül.

Mégsem kaptam meg a kért információt.

Ilyen esetben a törvény két lehetőséget ad meg: az egyik a panasztétel az adott intézmény vezetőjénél. Mivel azonban sokszor épp az intézményvezetők utasítására nem adják ki a kért információt, ezzel a lehetőséggel kapcsolatban ne legyünk túlságosan optimisták.

Hatékonyabb panaszt tenni azon a törvényszéken, ahova lakhelyed szerint tartozol. Ezt a válaszadási határidő lejárta után 30 napon belül lehet megtenni, és illetékmentes. A bíró kötelezheti az adatgazdát arra, hogy közzétegye a kért információt.

Sipos Zoltán

Adományozd jövedelemadód 2%-át az Átlátszó Erdély Egyesületnek! Az adatlapon az adószámunk (CUI 33978083) és a bankszámlánk adatait kell feltüntetni, de a legegyeszerűbb, ha a szükséges formanyomtatványokat itt vagy itt letöltöd.

Az Átlátszó Erdély működtetésében nagyon nagy szerepük van a közösség adományainak. Csakis így, magánszemélyektől érkező kis adományokkal lehet elkerülni azt, hogy érdekcsoportok, hirdetők, szponzorok, tulajdonosok befolyást szerezzenek a tartalom fölött.

Azt is szeretnénk, ha minél több olvasónk adományozna havonta egy kis pénzösszeget az Átlátszó Erdély Egyesületnek. A pénzt PayPal-on keresztül (a doboz az oldal tetején, jobb oldalon) vagy közvetlenül a bankszámlánkra lehet utalni.

Bankszámla:

Asociatia “Atlatszo Erdely Egyesulet”

RO71OTPV200000913457RO01

SUC. CLUJ OTP BANK ROMANIA

Cod BIC: OTPVROBU

  • Sándor Pusztai

    Lószerszám! Amiben közpénz van, ami a közre tartozik, azt nem igényelni kell, hanem közzétenni!!!!!!!!!!!!!!!

  • Andras Vocelka

    A vszekely kivandorlas nem 1988 ban kezdodott..En a karantenban 87 ben talalkoztam nagy reszukkel..A magyar hatarorok hatra fordultak hogy ezek a sracok ki tudjanak szokni Ausztriaba..Mivel tolmacskodtam majd mindegyik sorsat ismertem..Ma ezek a szekely sracok Canadaba es az USA ban elnek..

    • Hamar Zoltán

      magyarról németre tolmácsoltál?

      • Andras Vocelka

        nemetrol magyarra

  • greeniusz

    Szemét mocskos komcsi ujságírók elferdítik itt a tényeket. Gyurcsányista söpredék.

  • Alex Shimon

    Ki a magyar? Manapság. Az aki itt szopik ebben a tetves rohadt gyáva néptől teli országban. Az. Aki meg elmenekült az fogja be a pofáját és ne is jöjjön ide többet. A határontúli magyarok is fogják be a tetves pofájukat: mi nem vagyunk kíváncsiak rájuk csak az aktuális rühes kormányunk.

  • Attila Magyar

    Az a baj, hogy nagyon jól emlékszem 88-89 -re, így nem nagyon érdekel ki és mit hazudozik…..mert a szememnek mindig jobban hittem/hiszek mint egy akárki okoskodásának.

  • tomi89

    Néhány megjegyzés:

    1. “Igaz, a legtöbb erdélyi menekült esetében ez már olyan volt, mint halottnak a csók. Mivel fél évre rá, hogy életbe lépett, megbukott a Ceaușescu-rezsim.”

    Van arról statisztika, hogy hány erdélyi magyar érkezett ama 6 hónap előtt és hány eközben ?
    Amúgy van egy lényeges külonbség, amit a végén a szerző részben el is ismer: akik akkor átjöttek a határon magyarok voltak és keresztények, vagy ateisták, akik most jönnek át, azok többnyire muszlimok.

    2. “a délszláv háborúból vagy az elől menekülők esetében a magyar hatóságok példásan jártak el, nemzetközi dicséretet kapva, n.b. azok egy jó része bosnyák muzulmán volt,”

    Kérdés: Hányan jöttek akkor és hányan jöttek/jönnek most ?

    3. “A történet akkor egyfajta happy end-del zárult, miután Magyarország aláírta a genfi egyezményt. Hiba lenne jóslatokba bocsátani, de úgy tűnik, ma pont ezzel ellentétes folyamatok játszódnak le.”

    Ha valamelyik biróság elkaszálja a Szerbiára vonatkozó normát, akkor valószinüleg az lesz, hogy Magyarország kilép a Genfi egyezményből. Egyszerűen arról van szó, hogy mindennek van egy határa.
    Amint Marc Speer, a müncheni bordermonitoring.eu alapítvány munkatársa is mondta, „Mindenki tudja, hogy a magyarok nem lennének hajlandók ezrével átvenni embereket, ráadásul nincs is kapacitásuk rá, hiszen nagyjából 2500 menekült elhelyezésére képesek”
    http://magyarnarancs.hu/kulpol/a-dublini-pingpong-95562

  • Takács Gábor

    A migráns gyerekek menjenek a szüleik után oda ahonnan jöttek,

  • pentium10

    A torvenyszekes lepesrol is irtok? Nagyon erdekelne milyen iratok es procedura kell hogy ezt meg lehessen valositani. Fokent akkor ha nem is tartozkodunk abban a helysegben ahol a torvenyszek esik. Pl. a CNADNR-t Maros megyeben lenne jo torvenyszekre hivni, de senki nem akar Bukarestbe utazni ezert.

  • Vidéki

    Valaki azt mondta, hogy valaki azt mondta, hogy Matolcsynak szeretője van.
    Vágó Gábor pletykái Harangozó Teri dalát juttatja eszembe:

    “Pletykálkodnak, huhognak, megcsipkednek, susognak
    Jók lennének nyáron szúnyognak”

  • Gál János

    Veled csak annyi a gond :kár hogy nem játszottál tojásgránáttal a sínek között gyerekkorodban

  • Örs

    Tőkés László magyar, akárcsak ön, Magyarország pedig minden magyar hazája, New Yorktól Bukarestig az a magyar jön ide, aki akar.

  • greeniusz

    Szopjátok le a fekete faszokat buzik

  • Sándor Murok

    Sehrike24! Éppen az ilyen majmok miatt nincs,és nem lehet összetartás,mert az itt élő(sködő),magát csak magyarnak valló,de valójában más nemzetiségű magyargyűlölők szóhoz jutnak.Nekik a Trianoni mocsokság helyénvaló,és szentül hiszik,hogy nem léteznek magyarok,pedig érdekes módon az elrabolt területeken pöffeszkedő tótok,oláhok,szerbek nagyon is jól tudják,hogy vagyunk.Sajnos,magyar kormányunk nem is lehet,erről gondoskodnak a zsidók is,inkább ők választanak maguknak magyar nevet.Persze a nagy gyűlésükön szinte üres a parlament,akkor nem számít az ország helyzete.Kíváncsi lennék arra,hogy mennyire védhették őseid Magyarországot.Lehet,sőt biztosra veszem,hogy akiket te csak mint idegen állampolgárként mocskolsz,sokkal többet,tettek Magyarországért,mint a szarrágó magyargyűlölők.Bezárhatsz egy tyúkot a libaólba.,az soha nem fog gágogni,bármennyire szeretnéd.

  • János Virág

    Azért vagyunk most szegényebbek mint a Románok!

  • Örs

    Romániában a minimálbért nettóba 42 ezer forint, az élelmiszert leszámítva minden drágább, mint Magyarországon, a lakosság 45%-a a létminimum alatt él, 4 millió ember elhagyta az országot, és 35%-a mezőgazdaságban kénytelen dolgozni. Nem hiszem, hogy Magyarországon ennél nagyobb problémák lennének, én éltem ott és Budapesten az emberek 75%-a felső vagy felső középosztálybeli volt. Amúgy Pesten az egy főre eső GDP 55 000 dollár, míg Székelyföldön 10 000. Van különbség. Ami Magyarországot illeti a KSH szerint ha nem vándoroltak volna be határon túli magyarok az elmúlt 25 évben, akkor az ország lakossága 9 millió alatt lenne, ez pedig kevesebb adófizetőt jelent. Az ország demográfiai helyzete 4-5. legrosszabb világszinten, tehát kell a friss magyarul beszélő munkaerő különben szép lassan (vagy gyorsabban) elfogynak. Amúgy Magyarország bevándorlási mérlege pozitív, tehát ha annyira rossz lenne akkor nem jönnének többen, mint ahányan elmentek.

  • Annamária Halmosi

    Igen mert a legtöbb ember, amikor elhagyja az országot, nem hivatalosan vándorol ki, így nem szerepel semmilyen statisztikában. Magyarországon a minimálbér 69 e Ft, és drágább az élelmiszer, amit a legtöbbet vesz egy átlagember. Budapestet, ami egy főváros, összehasonlítani Székelyfölddel, egyszerű csúsztatás. És az erdélyiek többsége, mint a cikkből kiderül, nyugatra igyekezett. Mint ahogy most is azért veszik fel a magyar állampolgárságot.
    Ennek örülök, hogy Budapesten ennyi felső és középosztálybeli van, sajnos én nem tartozom közéjük, de szegényt elég sokat láttam régen is, és ma is.

  • János Virág

    Magyarországon is milliók élnek a létminimum alatt! Pesten lehet hogy annyi,vidéken sok megye elmaradottabb mint Afrika!

  • disqus_Lsb5oCJ1OO

    Ez most komoly? Mert viccnek túl durva lenne…