RMDSZ-beszámolók: mindig mindent rendben találtak a hatóságok?

Sokáig Markó Attila vezette az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalát. Fotó: radiomures.ro
Sokáig Markó Attila vezette az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalát. Fotó: radiomures.ro

Az RMDSZ-vezetés egyik fontos érve a közpénzből kapott támogatás elköltését firtató kérdésekre az, hogy a román hatóságok állandóan ellenőrzik a szervezetet, és mindig mindent rendben találtak. Sorozatunk negyedik részében megnézzük, ez igaz-e.

Mire költötte az RMDSZ azt a 28 millió eurónyi költségvetési támogatást, melyet elvben az erdélyi magyarságnak folyósít Bukarest? Sorozatunk első részében megnéztük, hogyan működik a támogatási rendszer, a második részben pedig bemutattuk az RMDSZ költségvetéseit, sorozatunk harmadik részében rátértünk magukra a beszámolókra, melyekkel az RMDSZ megindokolja az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának (DRI), illetve a Kormányfőtitkárságnak a támogatás elköltését.

A beszámolók áttanulmányozásakor az első nagy meglepetésünk az volt, hogy az éves szintű kifizetésekről szóló beszámoló – a Kormányfőtitkárságon ezt a hivatalnokok A3-as nyomtatványnak és a mellékleteinek nevezik – valójában egy vékony, legfeljebb 100 oldalas mappa, azonban ennek a zömét is a civil szervezeteknek juttatott kis, 500-1000 lejes támogatások felsorolása teszi ki.

Korábbi anyagaink:

Mire költik az erdélyi magyarság pénzét? Publikáljuk az RMDSZ beszámolóit

RMDSZ-beszámolók: hányszor kerülik meg a Földet kampányévben?

RMDSZ-beszámolók: élnek, mint Marci a Hevesen

Minden teljesen szabályosnak tűnik

Az igazán nagy költségeket, néhány százezer eurós nagyságrendű kifizetéseket, nagy értékű beruházásokat, ingatlan- és autóvásárlásokat egy-két szóban említik. Nem derül ki az, hogy az ingatlanok pontosan hol találhatóak, a felújított épületeken milyen munkálatokat végeztek el, a lefoglalózott épületeket és autókat végül megvásárolták-e vagy sem. Így ezek a dokumentumok legfeljebb néhány fogódzót, de semmiképp nem teljes képet adnak arról, az RMDSZ mire költötte a költségvetési támogatás nagy részét.

És mindez, úgy tűnik, teljesen szabályos: a DRI nem kér annál több beszámolót a pénz elköltéséről, mint amit az RMDSZ benyújt. A költségvetési támogatást az RMDSZ és a DRI által minden évben megkötött protokollumok alapján folyósítják. Ezek a dokumentumok egyrészt megszabják, hogy a kedvezményezett mire költheti a támogatást, másrészt rendelkeznek arról, hogy miképpen kell beszámoljon a pénz elköltéséről – ezekben csak néhány egészen általános rendelkezés található az elszámolás mikéntjéről.

A rendszert az RMDSZ építette fel

Egyébként sem a dokumentumokból, sem pedig a hivatalnokokkal folytatott beszélgetésekből nem derült ki, hogy a DRI számon kérte volna bármikor ezeknek a pénzeknek az elköltését. Az pedig, hogy a beszámoló valójában egy formaság, valószínűleg annak is köszönhető, hogy az RMDSZ az utóbbi 25 évben sokáig kormányzati tényező volt, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalát pedig sokáig az RMDSZ politikusai vezették: Markó Attila, később, 2015-ig pedig Laczikó Enikő. Az RMDSZ és a DRI közötti éves protokollumokat a kormány részéről is az RMDSZ által jelölt politikusok írták alá.

A lényeg, hogy a számok stimmeljenek

Mint megtudtuk, a DRI-nél kizárólag könyvelői szemmel nézik át a beszámolókat: az a fontos tehát, hogy a számok összeadva stimmeljenek, a pénz elköltésének céljával kapcsolatban kérdéseket nem tesznek fel.

A protokollumban foglalt dokumentumokon kívül más információkkal nem rendelkezünk” – tájékoztatta az Átlátszó Erdélyt Amet Aledin, a DRI-t vezető államtitkár, amikor megkerestük egy sor, az elszámolással kapcsolatos részletkérdéssel.

„A hivatal megalakulása óta nem ellenőre, csak amolyan «postázója» volt a kisebbségi támogatásnak, még csak nem is a hivatal költségvetésének a része ez a pénz” – nyilatkozta az Átlátszó Erdélynek Markó Attila, hozzátéve, a jogszabály értelmében a hivatal nem ellenőriz (tehát nem számoltat el), csak monitorizál. Vagyis követi, hogy a törvényes tételekre költsék a pénzt.

A Számvevőszékkel közösen már az elején kialakult az a gyakorlat, hogy a hivatal követi a megfelelő törvényes elköltési módozatot, a Számvevőszék pedig ellenőriz – így a DRI volt vezetője. A kisebbségi szervezetek ugyan nem minősülnek közintézménynek, de az ellenőrzési módja és gyakorlata nem tér el más közpénzt használó szervezettől, tette hozzá Markó Attila.

Segíts függetlennek maradni: ajánld fel jövedelemadód 2%-át az Átlátszó Erdélynek!

A Számvevőszék legutóbb 2009-ben ellenőrzött

A Számvevőszéket is megkerestük, és elkértük tőlük az RMDSZ-nél, valamint egy sor más, RMDSZ-közeli civil szervezetnél (például a Communitas Alapítványnál) lefolytatott ellenőrzések jegyzőkönyveit a 2009-2015-ös periódusra.

A válaszból kitűnik, hogy legutóbb 2009-ben volt számvevőszéki ellenőrzés az RMDSZ-nél, akkor a 2008-as periódusra fogalmaztak meg észrevételeket, amikor az RMDSZ még a párttörvény alapján kapott pénzt. A többi, általunk nevesített civil szervezetet nem vizsgálták a kérdéses időszakban.

A Számvevőszék jelentéseire egyébként azért lettünk volna kíváncsiak, mert ez az egyedüli állami szerv, mely nemcsak a közpénzek elköltésének a törvényességét vizsgálja, hanem arra is felhatalmazással rendelkezik, hogy a pénz elköltésének alkalmasságáról is véleményt mondjon.

Egy másik audit szerint egyáltalán nincsen rendben az elszámolás

Megtaláltunk azonban egy másik számvevőszéki jelentést, mely gyakorlatilag ugyanazt mondja, mint amit mi is megállapítottunk: a rendszer túlságosan laza, a jelenleginél sokkal pontosabban, külön törvényben kell szabályozni azt a módot, ahogyan a kisebbségi szervezetek elszámolnak ezzel a költségvetési támogatással.

A Számvevőszék 2009 május-júniusában világította át a Kormányfőtitkárság 2008-as kifizetéseit, az audit eredményeiről a 20/15099/D.N.A./31.07.2009-as jegyzőkönyv számol be. A hatóság kihágásként (abatere de la legalitate şi regularitate) értékeli azokat a kifizetéseket, melyek a Kormányfőtitkárság költségvetéséből a kisebbségi szervezeteknek folyósít, mivel azokat nem szabályozza külön törvény (lege specifică).

A DRI feladata lett volna kidolgozni a finanszírozás törvényes hátterét

A Számvevőszék felhívja a figyelmet arra, hogy nem létezik kidolgozott törvényes eljárás ezeknek a szervezeteknek a finanszírozására, ahogy az elszámolásokat, a kifizetések pontos célját, az elszámolható költségek maximális szintjét, a társfinanszírozás arányát, valamint az alkalmazottak fizetését sem szabályozták.

A törvény kidolgozása a DRI feladata lett volna – áll a jegyzőkönyvben. A Számvevőszék megkereste Markó Attilát, a DRI akkori vezetőjét is, aki azt válaszolta, hogy a kérdéses szabályokat a 103/30.01.2008-as kormányhatározat tartalmazza. Egy kormányhatározat azonban nem külön törvény a közpénzekről szóló 500/2002-es törvény értelmében – jegyzi meg a Számvevőszék, majd a 4/2009-es határozat értelmében elrendeli, hogy 2009 november 30.-áig a Kormányfőtitkárság vezetőségének pótolnia kell ezt a hiányt.

„Nem tudom már, hogy miért javasoltak ilyet, hisz semmilyen jogi vagy elvi akadálya nem volt annak, hogy a Számvevőszék elvégezze a hatályos jog szerint megszokott ellenőrzéseket (amit egyébként meg is tett mindannyiszor, ahányszor akart és akiknél akart). Csak akkor van értelme külön törvényt hozni, ha a kisebbségi szervezetek az általános ellenőrzési szabályoktól eltérő bánásmódban kellene részesüljenek.” – nyilatkozott a DRI volt vezetője.

Közel 3 millió lejt kellett visszafizessen a Communitas

Az átvilágítás során egyébként a Számvevőszék megállapította még, hogy a kisebbségi szervezetek nem utalták vissza 2007 és 2008 végén az el nem költött költségvetési támogatást. A Communitas Alapítványra eső, több mint 3 millió lejt (670 ezer eurót) kitevő összeget, büntetőkamatokkal együtt, 2011-ben fizették vissza, miután a Kormányfőtitkárság beperelte az alapítványt (a bírói végzés letölthető itt).

Bár ezt a kötelezettséget azóta eltörölték, és a szervezetek átvihetik a következő évre az el nem költött támogatást, nincsen jele annak, hogy a pénz elköltésének szabályozásában bármilyen előrelépés történt volna: a kisebbségi szervezetek számára jelenleg is kormányhatározattal különítik el az éves támogatás összegét, és az elszámolás sem lett szigorúbb.

Sorozatunk következő, hétfőn megjelenő részében Kovács Péter ügyvezető elnök válaszol a kérdéseinkre.

Sipos Zoltán

A sorozat a Független Médiaközpont támogatásával készült, “Az újságírás újraindítása – oknyomozó újságírás támogatása és inkubációs szolgáltatások a digitális médiában” című projekt keretén belül.

  • Kim Cat

    Csak előttem nem volt ismert, hogy erre kerestek megoldást azzal a bizonyos trolibusztenderrel?
    “A feltételek közt hangsúlyosan szerepel, hogy a troliknak legalább négy kilométert kell tudni menni felső vezeték nélkül. “

  • Szentkirályi Szabó Gézáné

    Szerintem nem csak a felsővezeték hiánya a probléma, mert már van köztük olyan, amelyik akkumulátorról el tudna menni addig, míg megkerüli a tömböt, hanem a “szép új térburkolat” alapozása nem bírja el a troli súlyát…

  • Sandor Rabai

    Tiltsák be, komenista járgány, lovaskocsit a térre.

  • József Nagy

    A múltkor volt egy részletes cikk – talán az iho-hu – n, hogy az egyik épületben lakó néni nem emgedi a drótot felszreletetni, illetve hogy a Kossuth téren – mert zavarja azokat a mocskokat – nem lehet visszatenni úgy, ahogy régen volt…. decemberre ígértek végleges megoldást, úgy hogy a troli majd a Nagy Imre szobor körül fog végállomásozni, a metró állomás mellett, de erre még nincs érvényes építési engedély…