Bezárás
RMDSZ

Kovács Péter: marhaság, hogy ez az erdélyi magyarságnak járó támogatás

Teljesen törvényes lenne fizetésben is felvenni a teljes összeget, mégsem teszik: az RMDSZ-nek a döntése az, hogy a költségvetésnek a meghatározó részét közösségi programokra költi – így az RMDSZ ügyvezető elnöke.

Mire költötte az RMDSZ azt a 28 millió eurónyi költségvetési támogatást, melyet elvben az erdélyi magyarságnak folyósít Bukarest? Sorozatunk első részében megnéztük, hogyan működik a támogatási rendszer, a második részben pedig bemutattuk az RMDSZ költségvetéseit.

Sorozatunk harmadik részében rátértünk magukra a beszámolókra, melyekkel az RMDSZ megindokolja az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának (DRI), illetve a Kormányfőtitkárságnak a támogatás elköltését, a negyedik részben pedig egy számvevőszéki audit eredményét ismertettük, mely egy sor szabálytalanságra hívta fel a figyelmet.

Az ötödik részben Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke válaszol kérdéseinkre.

Hogyan készül egy RMDSZ-költségvetés? Milyen körben beszélnek erről?

Ez elég egyszerű. Az RMDSZ költségvetésének struktúrája hagyományosan nem nagyon változik, mióta bele tudok szólni az RMDSZ költségvetésébe, úgymond testközelből látom az RMDSZ költségvetését, azóta két-három új költségvetési tétel jött be. Az egyik például az RMDSZ külpolitikai tevékenysége, a másik az úgymond nemzeti jelentőségű intézményeknek, huszonegynéhány civil szervezetnek nyújtott normatív támogatás.

A költségvetésünk évről évre nő, de nem sokat: pár százalékkal. Kampányévekben nő nagyobbat, mert akkor megnő az adományoknak és az ilyen jellegű hozzájárulásoknak a része, de ez külön csomagként kezelendő.

Olyan sokat nem szoktunk változtatni. Első körben a gazdasági igazgatóság előterjeszt egy tervezetet, ezt az Ügyvezető Elnökségen megvitatjuk és elfogadjuk, utána a Szövetségi Állandó Tanács fogadja el.

Az Ügyvezető Elnökség konkrétan kikből áll?

Az ügyvezető elnök és az ügyvezető alelnökök, ez maga a döntéshozó testület az Ügyvezető Elnökségen belül. Innen aztán a SZÁT elé megy, az alapszabályzat értelmében ez az az országos testülete az RMDSZ-nek, mely meghozza a végső döntést.

Milyen gyakran szoktak mondjuk módosító indítványokat benyújtani a SZÁT tagjai ehhez a költségvetéshez? Volt már erre példa?

A SZÁT döntő többségében elfogadja azt, amit mi előterjesztünk. Szokott módosulni, de ezek nem meghatározó, fontos dolgok.

Tehát ezt úgy képzeljük el, hogy azt az A4-es oldalt, amin a költségvetés áll, azt beterjesztik a SZÁT elé?

A SZÁT általában egyetlen ülésen fogadja el az év teljesítését, utána pedig a költségvetés-tervezetet. Idén ez nem egy ülésen történt hanem kettőn, de ez formai kérdés.

Korábbi anyagaink:

Mire költik az erdélyi magyarság pénzét? Publikáljuk az RMDSZ beszámolóit

RMDSZ-beszámolók: hányszor kerülik meg a Földet kampányévben?

RMDSZ-beszámolók: élnek, mint Marci a Hevesen

RMDSZ-beszámolók: mindig mindent rendben találtak a hatóságok?

Az RMDSZ hogyan számol el a támogatást folyósító Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának (DRI-nek)? Ingatlanvásárlásoknál például nem láttam az ingatlan tulajdonjogát igazoló iratot az elszámolásokban: nincsen másolat a tulajdoni lapról vagy a szerződésről.

Tulajdoni lap, tehát ami igazolja, hogy tényleg megvettük?

Az úgynevezett „extras de carte funciară”, amin például szerepel a pontos cím. Ezt szokta az RMDSZ mellékelni az elszámoláshoz?

Ha azt mondod, hogy nem, akkor nem, én nem szoktam így végignézni a teljes elszámolást.

A DRI-nél azt mondták, nem kérik, de gondoltam, megkérdezem az RMDSZ-t is.

Akkor nem kell. Amit nem kérnek, azt nem mellékeljük. Számlákat mellékelünk, szerződéseket mellékelünk, bizonyító dokumentumokat mellékelünk. Amikor nekünk kiadásaink vannak, akár mi vásárolunk például egy ingatlant, vagy akár egy finanszírozott szervezet számol el felénk, akkor ennek mindenféle papírháttere megvan: számla, szerződés. Ha nem kellett, és elfogadták, akkor azt jelenti, hogy nem kérik tőlünk.

A Communitas elszámolási szabályzata szigorúbbnak tűnik, mint az a szabályzat, aminek az alapján az RMDSZ elszámol a DRI-nek ezekről a pénzekről.

A DRI elszámolási szabályzatát nem mi írjuk. Azt, hogy milyen szabályzatot írunk azoknak a szervezeteknek, amelyeket mi finanszírozunk, az a mi hatáskörünk. Igen, ott kérünk mindenfélét, például a legkisebb támogatás mellé is kérünk fényképet, újsághirdetést, számlát, résztvevők listáját, amennyiben ez megvalósítható, ha kiadvány, akkor kiadványt, és minden utólagosan kerül elszámolásra azért, hogy ne maradjunk fedetlenül. Mi (a DRI irányában) annak az elszámolásnak felelünk meg, amit ez az állami intézmény megszab.

Ugyanakkor azt észre kell venni, hogy a DRI részéről Laczikó Enikő menesztéséig ezeket a támogatási protokollumokat az RMDSZ által nevesített tisztségviselő írta alá.

Igen. Mi a kérdés?

Van-e összefüggés a meglehetősen laza elszámolási szabályok, illetve aközött, hogy a DRI-t nagyon sokáig RMDSZ által nevesített politikus vezette?

Utána fogok nézni, hogy ez az elszámolási határozat kormányhatározat vagy a DRI saját döntése, nem tudom. Ehhez a laza elszámoláshoz, ahogy te nevezed, azért hozzáteszem, hogy minket minden évben az összes létező ellenőrző szerv megforgat és átnéz. Minden egyes alkalommal, amikor különböző testületi üléseken összeül a 18 plusz egy kisebbség, akkor az RMDSZ pénzügyviteli rendszerét pozitív példaként hozzák fel.

Volt olyan is, hogy eljöttek ide gyakorlatozni a németek, hogy megnézzék, hogyan működik. Mi megfelelünk azoknak az elvárásoknak, melyeket a román kormányhivatal előír. Mindenféle ellenőrzésen átesünk, ahol nem találnak problémákat, vagy pedig ilyen pár száz lejes büntetéseket kapunk, esetleg azt kérik hogy változtassunk meg ezt vagy azt.

Illetve volt egy per, melynek a folyományaként a Communitas Alapítvány egy nagy összeget vissza kellett fizessen. De beszéljünk a civil szervezetekről. Tudjuk, hogy van egy nyilvános keret, amit a Communitas Alapítvány oszt ki minden évben. De mennyi a Communitas teljes költségvetése?

Az RMDSZ állami költségvetésből kapott keretének fele vagy majdnem fele a Communitas-hoz kerül.

Azonban ennek az összegnek csak egy viszonylag kicsi része kerül nyilvános pályázaton kiosztásra.

Igen.

Miért?

Innen kap finanszírozást az Erdély TV és az Erdély FM, illetve a (televíziót és rádiót működtető) Janovics Jenő Alapítvány, ami évi 2,5 millió lej.

Ez biztosítja a Communitas Alapítvány működését is, ez általában kevesebb mint a 10 százaléka ennek a teljes keretnek. Van néhány alkalmazott, aki közvetlenül a pályázati folyamatoknak a lebonyolítását intézi, illetve az alapítványnak van több alkalmazottja, akik elsősorban szórványmegyékben dolgoznak, ott, ahol nem igazán van más lehetőség mondjuk egy Magyar Házat működtetni.

Vannak még a Communitas Alapítványnak saját programjai, például a Bölcs Diákok diákvetélkedő. És van még egy központi kerete a Communitas Alapítványnak, amely meghívásos pályázatokat bonyolít le.

És hogyan lehet ebbe a körbe bekerülni? Mi a feltétele annak, hogy egy civil szervezetet meghívjanak, és ne csak a nyilvános keretre pályázzon?

Ez a Communitas Alapítvány döntése. Olyan jellegű feltételeket kell teljesíteni, ami az RMDSZ-nek és a Communitas Alapítványnak a célkitűzései között megjelenik. Kulturális, oktatási, média, ifjúsági, vallási programokat kell lebonyolítani. De nem teljes a kör, könyvkiadás, minden, ami nyilvános pályázati rendszeren keresztül támogatható, az támogatásra kerül a meghívásos pályázati rendszeren belül is. Az a törekvés, hogy ezeknek a programoknak a lehető legnagyobb hatása legyen helyi szinten, vagy az illető szervezet tevékenységi területén.

Ezek a szervezetek az úgynevezett társult szervezetek, melyekről az alapszabályzatba is bekerült egy bekezdés ezelőtt négy évvel?

A társult szervezet (státusz) a legelejétől ott van, 1992-ben került be, akkortól, amikor még nem igazán létezett civil szféra, de EMKE meg EME, a nagyobbak, már kezdtek kibontakozni. Ők társult szervezetei lettek az RMDSZ-nek.

Igen, az elsődleges kör ez a társult szervezeti státusz, de most már, ha nem tévedek, nagyon nagy ez a szám. Negyven körüli, ezeknek a nagyobbik része országos szervezet, de nem csak országos szervezetek kapnak innen támogatást.

Az, hogy valaki társult szervezete kell legyen az RMDSZ-nek, nem kitétel. De az összes nagy, hagyományos országos romániai magyar civil szervezet társult szervezete az RMDSZ-nek. Az újakat nem tudom, az utóbbi tíz évben egészen biztos, hogy nem társult senki az RMDSZ-hez.

Az alapszabályzat szerint a társult szervezet be kell, hogy építse saját alapszabályzatába az RMDSZ alapszabályzata 28. fejezetének két cikkelyét. Ezek meglehetősen fenyegető bekezdések.

Ezt senki nem veszi komolyan. Figyelembe kell vegye…

Nem, be kell építenie az alapszabályzatba. A 28. fejezet a korbács, az egyik azt mondja, hogy tagok közül senki nem indulhat választásokon az RMDSZ ellen.

(Előkeressük és elolvassuk a cikkelyeket az alapszabályzatban)

40. cikkely

A társult szervezetek alapszabályzatukban saját tagjaikra nézve kötelezőnek ismerik el a Szövetség Alapszabályzata I. fejezetének 1-es és 3-as cikkelyében, valamint a XXVIII. fejezetének 117. és 122. cikkelyében foglaltakat.

117. cikkely

A Szövetséggel szembeni kötelezettségeit megszegő egyéni taggal szemben az alábbi szankciók alkalmazhatók:

a) figyelmeztetés;

b) nyilvános figyelmeztetés;

c) a politikai bizalom megvonása;

d) a Szövetség testületeiben betöltött tisztségeinek felfüggesztése, illetve megvonása;

e) kizárás.

122. cikkely

A Szövetséggel szembeni kötelezettség megszegésének minősül az is, ha egy tag vagy tisztségviselő helyhatósági vagy parlamenti választások során az RMDSZ jelöltjeivel szemben indul, támogatja az ellenjelölteket, az RMDSZ jelöltjeinek nem támogatására buzdít, avagy nem választási időszakban a Szövetség támogatásának megvonására buzdítja a magyarságot, valamely társult vagy nem társult civil, társadalmi vagy politikai szerveződést.

Ez azért egy meglehetősen kemény kontroll, illetve szankció.

Mi, az, hogy egy társult szervezetünktől elvárjuk, hogy ne induljon az RMDSZ-szel szemben a választásokon?

Nem, ez tagokra is vonatkozik.

Igen. A társult szervezeteink tagjaitól elvárjuk, hogy ne induljanak szembe az RMDSZ-szel. Így van.

Volt arra példa, hogy ezt a cikkelyt érvényesítették?

Nem. A társult szervezeti viszony igazából a ’90-es évek elején volt fontos, amikor az RMDSZ-en kívül semmi más nem létezett, és a civil szféra épp hogy létre kezdett jönni. Most, hogy önállóan működő civil szféra létezik, nagyon erős szervezetekkel, melyek költségvetésének néhány százalékát nyújtja az RMDSZ a saját költségvetéséből …

Hát a Janovics Jenő Alapítvány költségvetésének az RMDSZ nem a néhány százalékát nyújtja.

De a Janovics Jenő nem társult szervezete az RMDSZ-nek, ahogy a Bernády és a Kós Károly Alapítványok sem. Ott az RMDSZ alapítója ezeknek a szervezeteknek, más a jogi viszony. Arról nem is beszélve, hogy például a Janovics Jenőnek hány tagja van? Öt? Hat? Hét? Nem is tudom hány tagú a kuratórium. Nem százezrekről beszélünk, hanem néhány emberről.

Segíts függetlennek maradni: ajánld fel jövedelemadód 2%-át az Átlátszó Erdélynek!

Milyen kör dönt arról, hogy egy civil szervezet ilyen meghívásos pályázaton vehessen részt? És mennyi ez a normatív támogatás évente?

Melyik normatív? Ha nem tévedek, évi 22 ezer lej szervezetenként, a nagyságrend biztos ez. De ezeket közvetlenül az RMDSZ támogatja, nem a Communitas Alapítvány költségvetésében van benne.

Az Ügyvezető Elnökség fogadja el, hogy milyen szervezetekből áll ez a kör. Ami a meghívásos pályázatokat illeti, az a Communitas kuratóriumának a döntése, az elbírálás is, és hogy melyik az a szervezet vagy program, amit támogat.

Milyen kritériumok alapján, ezt lehet tudni?

Igen, lehet tudni. Ahogy az előbb mondtam, az RMDSZ és a Communitas céljai ugyanazok, ezt az RMDSZ programja tartalmazza. Aki hozzájárul helyi vagy regionális szinten ennek a programnak a megvalósításához, az nyerhet meghívást.

Másképp kérdem: hogyan mérik a program megvalósítását?

Azért vannak a Communitas kuratóriumában megfelelő emberek, hogy tudják ezt lemérni. Ezt centivel nem lehet lemérni.

A Communitas honlapján nincsenek fenn ezek a szervezetek, illetve az az információ, hogy itt azért két keret van, van a nyilvános és a nem nyilvános. Miért?

(Mosolyog) Nem tudok erre a kérdésre válaszolni.

Megtudhatnám hogy melyek azok a civil szervezetek, melyek az RMDSZ-től normatív támogatást kapnak?

Ez a lista és a támogatási összegek külön benne van a DRI felé elküldött elszámolásban.

A DRI, amikor megszabja azt, hogy az RMDSZ mire költheti az erdélyi magyarságnak járó támogatást…

Itt álljunk meg. Ez Gazda Árpádnak a marhasága. Te, aki ilyen jellegű újságírással foglalkozol, a törvényt nagyon jól ismered. Nagyon szépen kérlek, és kikérem magamnak, ezt a marhaságot ne mondjad, ha komolyan veszed saját magad.

Ami le van írva, törvény, szabályzat, te sokkal jobban tudod, mint én, te nem kitalálsz dolgokat és fabulálsz, hanem pontosan, a szöveg szerint, ahogy van. A romániai magyarságnak járó támogatás az Gazda Árpádnak a marhasága. Ez az RMDSZ-nek járó támogatás. Törvény szerint. Ez az RMDSZ-nek járó támogatás.

A 365/2009-es kormányhatározatban megtaláltam azt a mondatot, ami szerintem eléggé világos választ ad a „kié ez a pénz?” vitára. A mondat a függelékben található, és így hangzik: Uniunea Democrată Maghiară din România este beneficiara şi va gestiona sumele alocate de la bugetul de stat minorităţii maghiare din România, începând cu cele aferente lunii martie 2009.” Ez tehát a magyar kisebbség pénze, amit az RMDSZ kezel.

Ebben a támogatásban azok a kisebbségi szervezetek részesülnek, amelyeknek képviseletük van a Parlamentben. A kisebbségi pénz célja az identitást megőrző – ezen kisebbségi szervezetek által lebonyolított – programok támogatása, valamint az adott szervezetek működésének biztosítása. A kisebbségi támogatás „haszonélvezője” az RMDSZ, hiszen mint közösség nem lehet támogatásban részesülni (ki kapja, ki költhet, hogyan, mikor, kié a felelősség, stb.) a jogrend alapvető szabályai szerint. Tehát a pénz az RMDSZ-é mint a magyarságot a Parlamentben képviselő szervezeté, és az RMDSZ egyedüliként a kisebbségi szervezetek körében úgy döntött, hogy ebből nemcsak saját programjait és működését, hanem évente ezres nagyságrendben közösségi programokat is finanszíroz.

Nem mindig az RMDSZ osztotta ezt a támogatást, korábban a Communitas, illetve az EMKE kezelte.

Igen, mert a törvény nem az RMDSZ-t írta, hanem a Communitas-t. Akkor sem az erdélyi magyarságnak járó, ezt nem írja sehol. Ez, hogy az erdélyi magyarságnak járó támogatás, ez Gazda Árpádnak a marhasága.

Hogyha holnaptól eltűnne az erdélyi magyarság, vajon az RMDSZ akkor is megkapná ezt a pénzt?

Igen, mert a 18 kisebbségi szervezet mögött lévő közösség gyakorlatilag nem létezik. Persze, vannak ezren, százan, kétezren. Ha az 1,2 millió magyar helyett lenne ezer, a támogatást akkor is megkapná az RMDSZ.

Én ezt kétlem.

Ez a te véleményed.

Hadd ne próbáljuk ki.

Nézzük meg a többi kisebbséget, ők miért kapják meg? Mert létezik mögöttük 1 millió 200 ezer ember? Nem.

Nyilván sokkal kisebb közösségek ezek.

De nem arányosan kisebb. Ha arányosan történne az elosztás, akkor ennek a mostani keretünknek a többszörösét kéne kapjuk. Pozitív diszkrimináció van a többi kisebbség irányába. És ezt nagyon komolyan mondom, hogy ez az RMDSZ-nek járó támogatás, és az RMDSZ-nek a döntése az, hogy a költségvetésnek a legnagyobb részét, a meghatározó részét nem saját magára költi. Teljesen törvényes lenne az, hogy fizetésekben kiosszuk a teljes pénzt.

Nyilván, teljesen törvényes lenne, de nem lenne méltányos.

Teljesen egyetértek, éppen ezért nem ezt csináljuk. Az RMDSZ úgy döntött még a legelején, hogy ennek a pénznek a meghatározó részét vagy nyilvános pályázatokon, vagy meghívásos pályázatokon keresztül költi el közösségi programokra.

Határozottan visszautasítom azt, hogy az RMDSZ elveszi az erdélyi magyaroknak járó pénzt, és elkölti úgy, ahogy gondolja. Nem, a törvény szerint neki járó pénzt elkölti közösségi programokra.

A DRI felsorolja, hogy mire lehet költeni ezt a pénzt. Van benne például protokollköltség, kampánykiadás viszont nem szerepel.

Így van, tilos kampányra költeni.

A kampányok azért megtörténnek. Milyen pénzből?

Ezeket teljesen más bevételi forrásból biztosítjuk: adományokból, tagok hozzájárulásából és tisztségviselők hozzájárulásából. Idén pedig állami pénzből, mert az állam vissza fogja fizetni ezt a költséget, tehát akár kölcsönt is fel lehet venni. Egyetlen banit sem szabad elköltenünk a DRI-től kapott pénzből választási kampányra, és nem is költünk, ez nagyon fontos.

Az RMDSZ-nek van körülbelül 40 székhelye Románia-szerte. Ez részben saját ingatlan, részben bérlemény.

Igen, ezek székhelyek vagy szolgálati lakások, melyek a tulajdonunkban vannak.

Az látszik, hogy 2010-ben a székházak működésére fordított pénzösszeg megduplázódik, összesen 8,5 millió lej (2 millió euró), aztán 2011-ben visszamegy a normális szintre, ami kevesebb, mint 1 millió euró. Ezek működési költségek, villany, víz, gondolom gázszámla. Ennek mi az oka?

2010-ben a beruházási költségek emelkedtek a másik két évhez viszonyítva.

Beszéljünk a kolozsvári, Republicii (Majális) utca 60 szám alatt levő ingatlanról, ahol az Ügyvezető Elnökség és a Szövetségi Elnöki Hivatal is működik. Az a kérdés, hogy a Communitas vagy az RMDSZ a tulajdonos?

A Communitas.

2011-ben az RMDSZ saját ingatlanjaként sorolja fel.

Nem volt ez soha az RMDSZ saját tulajdona.

Mennyi lakbért fizet a Communitas-nak az RMDSZ?

A Communitas Alapítvány és az RMDSZ között ingyenes haszonkölcsön-szerződés van érvényben.

Az RMDSZ egy sor kis településen vásárolt székhelyet: Codleán (Feketehalom), Margittán, Lugoson, Petrilán, Resicabányán. Mi volt a ráció emögött?

Én úgy gondolom, hogy a legfontosabb dolog ilyen településeken vásárolni ingatlanokat, mert ezek a legtöbb helyen közösségi házak. Ilyen helyeken az RMDSZ tevékenysége nem feltétlenül politikai. Jobbik esetben van egy-két tanácsosunk, sokszor még az sincsen. Itt történnek a közösségi események.

Tehát gyakorlatilag ezek a Magyar Házak?

Ezek a Magyar Házak, igen, melyeknek egy része RMDSZ-tulajdon, más része nem. Kapásból mondok példát, Medgyesen az EMKE és valamelyik történelmi magyar egyháznak a résztulajdona az a közösségi ház, ahol az RMDSZ és a civil szervezetek működnek, és ahol programok vannak. Számtalan ilyen példát lehet mondani Besztercén, Temesváron, Resicabányán.

Vásárolt az RMDSZ Bukarestben is egy ingatlant, 200 ezer euróért.

Nem is egyet. Az RMDSZ-nek Bukarestben több szolgálati lakása is van, és ennek az az indoklása, hogy azok a munkatársak – nem vezetők, hanem a munkatársak – akik leköltöznek Bukarestbe, azoknak van egy 1500 lejes fizetése, és nem tudnák megengedni maguknak, hogy ott éljenek, ha az RMDSZ nem biztosítana számukra lakást. Azt hiszem, helyettes államtitkári szintig adnak szolgálati lakást.

Ami utolsó, az igen, 200 ezer euró, egy háromszobás lakás munkatársaknak. Legalább három vagy négy tömbházlakásunk van Bukarestben. Nagyon jó lenne, ha több lenne.

Kolozsváron, a Fagului utcában is létezik egy ingatlan.

Igen, ez a Györgyfalvi negyed végében, a Bună Ziuában van, egy tömbházlakás. Az is szolgálati lakás, két kollégánk lakik ott.

Ez 170 ezer euró volt.

Nem tudom, nem emlékszem mennyi volt, de elképzelhető. Az is egy háromszobás tömbházlakás egy újonnan épített tömbházban.

Nem sok egy kicsit?

De igen, sok. Kolozsváron a legnagyobbak az árak romániai szinten.

A Grigorescu negyedben gyönyörű, háromszobás lakásokat lehet venni 60-70-80 ezer euróért.

Mi a kérdés?

Hát hogy nem sok-e a 170 ezer euró.

Hát nem olcsó. Ennyi a piaci ár. Meg kell nézni, hogy abban a tömbházban mások mennyiért vették, és ahhoz kell igazítani. Garázs is van ebben, meg kültéri parkoló is.

Miközben kinn vártam, a Pofázz bele a politikába!-lehúzósokat (matricákat) nézegettem, ez a MIÉRT kampánya. Nem merült fel, hogy esetleg a közösséget is meg lehetne kérdezni arról, hogy az RMDSZ mire költse ezeket a pénzösszegeket?

Dehogynem, négyévente megkérdezzük a közösséget.

És a közösség hogyan dönt?

A közösség bizalmat szavaz, vagy nem szavaz bizalmat az RMDSZ-nek a választásokon. A megkérdezés gyakorlatilag erről szól. De pontosíts: hogyan történne a közösség megkérdezése a gyakorlatban?

Közzé lehetne tenni a civil szervezetek listáját, és meg lehetne kérdezni, hogy emberek, ti melyik civil szervezetet tartjátok a ti életetek számára relevánsnak.

Ez egy jó ötlet.

Sipos Zoltán

A sorozat a Független Médiaközpont támogatásával készült, “Az újságírás újraindítása – oknyomozó újságírás támogatása és inkubációs szolgáltatások a digitális médiában” című projekt keretén belül.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom