Bérleti szerződések alkímiája. Az Iskola Alapítványnak vagy Debreczeni Hajnalkának éri meg?

A L'Alchimiste bejárata. Fotó: az étterem Facebook-oldala
A L'Alchimiste bejárata. Fotó: az étterem Facebook-oldala

Felesége vállalkozását támogatta Nagy Zoltán kuratóriumi elnök akkor, amikor az Iskola Alapítvány bérbe vett, majd minimális nyereséggel továbbadott egy 200 négyzetméteres üzlethelyiséget a Kolozsvár főterén álló Jósika-palotában.

2016 decemberében, a parlamenti választási kampány közepén, miközben RMDSZ-es berkekben is sokan azt latolgatták, vajon sikerül-e átlépni az 5 százalékos küszöböt, Kolozsvár főterének nyugati oldalán álló, klasszicista stílusú Jósika-palota földszintjén elegáns vendéglő nyílt.

Mi köze az RMDSZ-nek a L’Alchimiste-hoz? Az, hogy Nagy-Debreczeni Hajnalka, aki abban az időszakban még Kelemen Hunor RMDSZ-elnök sajtósaként dolgozott, és jelenleg is a maszol.ro-t kiadó Progress Alapítvány igazgatótanácsának elnöke, 50 százalékos részesedéssel bír a vendéglőt üzemeltető SC Videbor SRL-ben.

Az összefonódások azonban nem állnak meg itt: a Videbor SRL ugyanis nem a tulajdonosoktól vette bérbe a 202 négyzetméteres üzlethelyiséget, hanem az RMDSZ által alapított Iskola Alapítványtól. A szerződést az Iskola Alapítvány részéről a kuratórium elnöke, Nagy-Debreczeni Hajnalka férje, Nagy Zoltán Levente írta alá.

Az Iskola Alapítvány a maga részéről 2015. október 29-én kötötte meg tíz évre, 2025 végéig a bérleti szerződést az üzlethelyiség magánszemély tulajdonosaival. Már akkor tudták, milyen konstrukcióban üzemel majd a vendéglő: Nagy Zoltánnak gondja volt rá, hogy a szerződésben szerepeljen egy olyan kitétel, miszerint a tulajdonos beleegyezik abba, hogy az Iskola Alapítvány főbérlőként a helyiséget bérbe adja a Videbor kft-nek.

„Úgy érzem, hogy a feleségem jelenléte garantálja a cég működését és a szerződésben vállaltak teljesítését” – nyilatkozott az Átlátszó Erdély összeférhetetlenséget firtató kérdésére Nagy Zoltán.

Az Iskola Alapítvány és az ingatlan tulajdonosai között megkötött szerződés:

Hogy jön ez össze az alapítvány célkitűzéseivel?

De haladjunk sorban. Az érdekkonfliktuson túl mi a gond azzal, ha egy alapítvány kereskedelmi tevékenységet űz, például ingatlant bérel, és azt továbbadja egy kereskedelmi vállalkozásnak? Ha megnézzük az Iskola Alapítvány alapszabályzatát, akkor az világosan rendelkezik arról, hogy az alapítvány milyen módon tehet szert jövedelemre közvetlen kereskedelmi tevékenységekkel.

„10. cikkely: Az Alapítvány kereskedelmi társaságokat hozhat létre. Az Alapítvány által létrehozott kereskedelmi társaságok tevékenysége nyomán nyert osztalék, ha az nem fektetődik vissza az illető kereskedelmi társaságba, kötelezően az Alapítvány célkitűzéseinek megfelelően használható fel. Az Alapítvány a törvények tiszteletben tartásával bármilyen más közvetlen kereskedelmi tevékenységet is kifejthet, ha ezek kiegészítő jellegűek, és szoros összefüggésben vannak az Alapítvány fő céljaival.”

A Videbor kft-t azonban nem az Iskola Alapítvány hozta létre, a vállalkozásban nincsen részesedése. És ugyan a fenti cikkely arról is rendelkezik, hogy az alapítvány bármilyen más közvetlen kereskedelmi tevékenységet is kifejthet, nehezen lehet azt állítani, hogy egy étteremként használt ingatlannal való üzletelés „kiegészítő jellegű”, vagy „szoros összefüggésben” áll az alapítvány fő céljául kitűzött oktatási tevékenységgel.

Az Iskola Alapítvány és a Videbor Kft. között megkötött szerződés:

A kuratóriumi elnök nem válaszolt, amikor rákérdeztünk, miért nem szerzett részesedést az Iskola Alapítvány a Videbor kft-ben. Ez a bérbeadásnál talán egyszerűbb (és az alapítvány alapszabályzatával is összhangban levő) megoldás lett volna, nem beszélve arról, hogy így a profitból is részesedhetett volna az alapítvány. Ráadásul így a Debreczeni Hajnalka részvételénél kézzelfoghatóbb garanciája lett volna az alapítványnak arra, hogy a vállalkozás sikeres lesz.

Szerény nyereség az Iskola Alapítványnak

Bár egy bisztróval nem igazán lehet mellényúlni Kolozsvár főterének egyik legforgalmasabb és legnépszerűbb pontján (ahol a Főtér gyalogos övezetté alakítása után valószínűleg teraszt is nyithat), az Iskola Alapítvány ebből a profitból semmit nem lát majd.

A két szerződés fizetésre vonatkozó rendelkezéseit összehasonlítva az derül ki, hogy az Iskola Alapítvány átvállalt egy sor azonnali kiadást – például a szerződés megkötésekor fizetendő, 30 ezer eurót kitevő első hat hónapnyi lakbért, illetve a 15 ezer eurós garanciát. Levélváltásunkból Nagy Zoltánnal az is kiderült, hogy az általa vezetett alapítvány az ingatlan veszélyesnek ítélt boltozatainak a megerősítését is átvállalta, a munkálatok összértéke 31 ezer euróra rúgott.



A konstrukció annyiban hasonlít egy vállalkozásfejlesztő hitelhez, hogy a vendéglőt üzemeltető Videbor ezt a kezdeti befektetést fokozatosan téríti meg az Iskola Alapítványnak úgy, hogy az albérlő Videbor kft valamivel (de nem sokkal) magasabb lakbért fizet az alapítványnak, mint a főbérlő Iskola Alapítvány a tulajdonosnak.

Nagy Zoltán (középen) és felesége, Debreczeni Hajnalka (jobbra)
Nagy Zoltán (középen) és felesége, Debreczeni Hajnalka (jobbra)

Jobban megéri, mint lekötni a pénzt bankban

A két bérleti szerződés bérleti díjra vonatkozó rendelkezései alapján megpróbáltuk kiszámolni, mennyit keres az Iskola Alapítvány azzal, hogy az ingatlan tulajdonosai, valamint a vendéglőt üzemeltető cég közé ékelődik.

Számításunkat elküldtük Nagy Zoltánnak, aki kiegészítette azt – az ő számítása szerint (megtekinthető itt) az Iskola Alapítvány 10 év alatt összesen 622 275 eurót fizet ki a helyiségért, miközben 642 ezer euró jövedelme származik annak a bérbeadásából. Az Iskola Alapítvány adózás után ebből az üzletből 16 569 euró nyereségre tesz szert.

„Ez több, mintha azt az összeget, amit befektetett az Alapítvány, a bankban tartotta volna 0,5 százalék körüli kamattal” – indokolta az Átlátszó Erdélynek a befektetés mögött húzódó gazdasági rációt a kuratóriumi elnök.

Nagy Zoltán nem válaszolt, amikor felvetettük: azt nem lehet tudni, 10 év alatt hogyan alakulnak majd a banki kamatok, illetve egy sor más körülmény is megváltozhat. Sok más, 0,5 százaléknál nagyobb hozamú, biztosnak számító befektetési lehetőség is létezik.

A L'Alchimiste a Főtér nyugati oldalán áll, melyet épp most alakítanak gyalogosövezetté, így akár terasszal is bővülhet hamarosan az étterem
A L’Alchimiste a Főtér nyugati oldalán áll, melyet épp most alakítanak gyalogosövezetté, így akár terasszal is bővülhet hamarosan az étterem

Közpénzekből működik az Iskola Alapítvány

Az Iskola Alapítványt egymillió lej kezdőtőkével az RMDSZ alapította 1996-ban. 2003-tól 2010-ig ez az alapítvány volt a romániai lebonyolítója a magyar kormány folyósította oktatási-nevelési támogatásnak. Támogatói az 1996-2006-os időszakban az Apáczai Közalapítvány, az Illyés Közalapítvány, a Magyar Oktatási Minisztérium, a Határon Túli Magyarok Hivatala, valamint romániai vállalkozók, a 2006-2009-es időszakban Magyarország Miniszterelnöki Hivatala, valamint a Szülőföld Alap.

2009-ben avatták fel a kolozsvári Sólyom utca 24/A szám alatti, egyetemi oktatók számára 21 lakást tartalmazó, 2300 négyzetméter hasznos felületű oktatási központot, mely befektetés értéke 1 millió 350 ezer euró volt, és melyet teljes mértékben a magyar kormány támogatott a különböző intézményein keresztül.

A második Orbán-kormány idején, míg az RMDSZ és a Fidesz között a viszony fagyos volt, az Iskola Alapítvány nem kapott magyarországi támogatásokat, az oktatási-nevelési támogatás lebonyolítását is a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége kapta meg. Így az alapítványnak a tulajdonában levő és bérbe adott ingatlanok utáni bevételek képezték a fő jövedelemforrását.

2016 végén azonban 300 millió forint (964 ezer euró) értékű támogatást ítélt meg a Bethlen Gábor Alap az Iskola Alapítványnak, a támogatás célja: „a szervezet programjának, célkitűzéseinek támogatása”. Ezen kívül az alapítvány a Szerencsejáték Zrt.-től is kapott egy 20 millió forint (64 ezer euró) értékű támogatást 2016 decemberében.

Sipos Zoltán

  • nonemart

    Meggyőző ez a sok szép, többnyire alibi-vizsgálat. A céges-szervezeti működés ellenőrzését azért mégsem ennek a cégnek kellene vizsgálnia. Azt nyugodtan kiadhatja egy könyvvizsgáló cégnek. A nagy mechanizmusokat, a nagy dobásokat meg nem vizsgálja. Az állami territóriumba vizsgálódni, ellenőrizni senki sem teheti be a ceruzáját. A KEHI meg nem is akarja. Ugyanúgy, mint a Számvevőszék. Ennek a rezsimnek nem kenyere a nyíltság, az ellenőrizhetőség. Híre sincs ilyeneknek, méghogy ellenőrzés ! Netán lebukás ! Naneeeeeee,

  • Perry White

    Elég nagy kár, hogy nem láthattam Gyárfás arcát, amikor becsöngetett hozzá a KEHI…néha igen furcsa grimaszokat tud kihozni magából.

    Félretéve az élcelődést,a lista túlajdonképpen valamelyest megnyugtató, mert van valamiféle ellenőrzési tevékenység.
    Nem fest túl jól, hogy a lista rövid, összértékét tekintve a 4 év költségvetésének egy homokszeme.A KEHI-nek keményebbnek kellene lennie, mint a NAV-nak.
    Fogalmam sincs, hány darabos lehet az a lista, amiből a KEHI válogathat.Hány darab cége van az államnak ? 2-3 ezer ? Hányan dolgoznak a KEHI-nél ? Csak 130 fő ?

    Az érthetetlen rész az, hogy elég meggyőző a vezető nyilatkozata és az eredmények ilyen létszám mellett.Ha ez a 96 milliárd forint megmentése igaz és ezt 130 ember munkájának az eredménye akkor ez azt jelenti, hogy minden egyes ember, aki ott dolgozik, 184 milliót (!) keres az államnak.Még ha havi egymilliót is keres mindenki – amit erősen kétlek – akkor ez egy aranybánya !

    Most nagyon csúnya lesz, amit írok, de ez egy drogkereskedés haszonkulcsával egyenértékű hatékonyság.Én a teljes általuk felszabadított állami pénz összegét azonnal visszaforgatnám a ciklus hátralévő részére,megtízszerezném az állományt.
    Ekkor talán 4 év alatt legalább egy kört tudnának menni az állami cégek teljes szerződésállományán és lenne kapacitás belekóstolni rendesen a tenderekbe is.
    Vaktában, arányosan 450 milliárd simán van benne, évi 100 milliárd – ha a korrupciós vádak valóban nem légbőlkapottak, akkor ez nagyon szerény becslés a részemről.De még korrupciónak sem kell lennie, elég a nemtörődöm kezelést kiszűrni.Az alkalmazottakat jól megfizetném, hogy még esély se legyen a megvesztegetésükre.Röpke 4 év alatt lehetne Budai Vár, Liget, mittudoménmégmi nem plusz terhekből, csak abból, ami a földön hever.
    És ha a pénztől, mint haszontól kivételesen eltekintünk, végre elvi lehetőség lenne arra hogy rend legyen, gazdasági értelemben, a pénzügyi kontrol nélkül nem is értem hogyan lehet egy országot irányítani.Lennének hiteles adatok a vagyonról, betonbiztos információk a döntésekhez, talán azt is tudnánk a takarónk meddig ér valójában.Ki tudja…

    • Ferenczi Krisztián

      Az egész okfejtés erősen nélkülöz néhány egyéb megjegyzést, amik erősen árnyalják a dolgokat
      – az adatokat ki kellett perelni a KEHI-ből
      – a vizsgált területek elég látványosan elkerülik a leginkább gyanús eseteket, pl említhetném a Szajol-Püspökladány vasútvonali felújítást: http://jakabandor.blogspot.hu/2013/04/szajol-puspokladany_17.html A kifizetett összeg valószínűleg vagy 8-10-szerese a valós árnak, és ennek vizsgálatára elég lenne 10 ember is, nem hogy 130. De tudok kisebb eseteket is, aminek a sajtó ment utána. Itt van például mindjárt ez a gyöngyszem: http://www.hir24.hu/belfold/2014/10/08/nincs-vizsgalat-az-50-millios-fidesz-honlap-miatt/ 50 millió egy weblapra. Én ezzel foglalkozom, úgyhogy pontosan tudom, hogy ez mennyire irreálisan sok, akármit is akartak, ez minimum 10-szerese a valós piaci árnak, ha nem 20-szorosa. De hogy érzékeltessem, mennyire túl van árazva, startupok indulnak 20-50 millió Ft-okból, innovatív termékkel, komplett céget felhúzva mögé, itt pedig egy mezei weblap 50 millió?

      A KEHI egy látszat intézmény jelenleg, amit az EU miatt tartanak fent. Kár feltételezni, hogy valójában itt minden oké, csak kicsit még nyögvenyelősen működik. De még ha nagyon megengedőek is vagyunk, két eset lehetséges: a KEHI vagy szándékosan nem vizsgálja ki a nagyon nagy eseteket, vagy pedig tényleg ennyire hülyék ülnek ott. Bármelyik is áll fent, a lényeg az, hogy feladatukat rosszul látják el. A sajtó, és főleg az Átlátszó futószalagon szállítja a vizsgálható eseteket, nyomozati szinten sem az ügyészség nem csinál semmit, sem a KEHI. Kivéve, ha a miniszter leszól, hogy “nana, itt gyanús egy civil szervezet”. Hopp, véletlenül pont történik vmi. Serényen dolgozni kezdenek, és találnak is kb 10 000 gyanús forintot.

      Igen, ha azt akartad leírni, hogy egyébként simán rendet lehetne tenni, akkor valóban, rendet lehetne. Csakhogy itt nem akar utána menni az ügyeknek egyik nyomozó hatóság sem. Papírt tologatnak, néhány nem közeli céget kivizsgálnak, találnak ezt-azt, aztán ennyi.

      • Perry White

        Értem.
        A KEHI tehát haszontalan.
        Az Átlátszó ezt a teljesen haszontalan hivatalt perli hasznosnak vélt információkért(?).
        Én meg ezt olvasom és kommentelem, amely kommentemről kiderül áltlad, hogy az is haszontalan, mert ugyan olyan lényegkerülő, mint maga a KEHI.

        Egy haszna azért van ennek az egésznek.Ha már nem tudok nevetni a Márkus László által megformált Bélán,aki végtelen szkeptikussága által feltüzelve az éjszaka közepén szétrombol egy fotelt, mert nem tudja a választ a “Mi került ezen a fotelon 7200 Ft-ba? ” kérdésre, akkor most már van pótlékom.
        Hacsak…hacsak az Átlátszónál valaki ugyan úgy rá nem jön arra, hogy akkor ők is feleslegesek,mert felesleges intézmények felesleges dolgairól akarják feleslegesen lerántani a leplet, mert igazából ráébrednek, hogy ők is a Mátrixban vannak és az olvasókat ezen haszontalan dolgokkal etetik némi támogatás fejébe.Lehúzzák a rolót és ezen cikk elmentett linkje már nem fog működni….

        Éljen a logika,az építő szándék, az átlátszóság és a bizalom :-) és kösz.

        • Ferenczi Krisztián

          Önmagában a KEHI nem lenne haszontalan, csak a feladatkörét látványosan nem látja el. Az Átlátszó pedig éppen arra hívja fel a figyelmet, hogy nem csinálja, illetve azt messze nem olyan hatékonysággal, mint ahogy kellene.

          Egy látszat intézmény, egy fontos feladatkörrel, ami viszont már nem látszat feladatkör. És ez utóbbi teszi fontossá a “kontroll vizsgálatokat”.

          http://a.te.ervelesi.hibad.hu/szalmabab – sokkal hasznosabb lenne, ha a logikai képességed – ami jól láthatóan van! -, nem hamis érvelések megfogalmazására használnád.

          • Perry White

            Rendben.Kérdezek hát, hiszen kijelentő módban csak hamis tudok lenni nálad.
            Milyen obijektív paraméterekkel definiálnád azt az állapotot, amikor a KEHI nem látszatintézmény és jól végzi a feladatát ?

            Az a válasz, hogy “ha nem látszatintézmény lenne, akkor azzal”-t nem ér használni, mert szerintem az Ökotárssal történt dolog nem tűnik látszatnak az egy olyan nagyon is valós.

          • Ferenczi Krisztián

            Milyen obijektív paraméterekkel definiálnád azt az állapotot, amikor a KEHI nem látszatintézmény és jól végzi a feladatát ?

            Oh, ez azért nem olyan bonyolult kérdés:
            – Teljesen nyíltan működik. Ez alatt azt értem, hogy készül egy éves jelentés maguktól, hogy kiket és miért vizsgáltak, miket tapasztaltak, a vizsgálatok eredményei alapján milyen módosító intézkedéseket javasolnak a parlamentnek, hogy ezek ne forduljanak még egyszer elő.
            – Vannak eredményei, amikről megint csak tudunk, mert ezt azért például nem veszem be: http://444.hu/2014/06/11/amiben-a-magyar-politikusok-benne-vannak-az-europai-top-10-ben/

            – A legtöbbet elnyerő top 5-10 céget ellenőrizték – és szerepel a jelentésben legalább némi elmarasztaló rész, mert olyan nincs, hogy minden rendben – ahogy az KPMG jelentésében is voltak apró elmarasztalások az Ökotárs anyagban, és ez így normális, ettől jelentés egy jelentés, az mindig szürke!

            – A legproblémásabb eseteknek, amikről ordít és süt, hogy vmi nem stimmel, mert a valós piaci ár tízszerese szerepel végösszegként, ebből legalább egyet elkaszáltak

            Tömören talán úgy foglalhatnám össze, hogy működésük látványos vagy kevésbé látványos személycseréket, szankciókat és cégkizárásokat, szerződésbontásokat, majd később eljárás rend változásokat von maga után. A második évtől a jelentés kitér arra, hogy milyen mutatók mentén történt változás az előző év(ek)hez képest, arról szép grafikonos cikkek jelennek meg mondjuk. Ja, és minden lezárt nyomozás után az iratanyag kérés nélkül felkerül a netre.

            Nem olyan bonyolult ez, nem kell feltalálni a spanyol viaszt, meg kell nézni, hogy tőlünk nyugatra hogyan működik egy ilyen szervezet, aminek az ellenőrzés a feladata. Ráadásul szívesen ábrázolnám egy kördiagramon, hogy:

            – Éves szinten kb 5 000-5 500 milliárd Ft költése az, amit “ellenőrizniük” kell. ( http://www.portfolio.hu/gazdasag/ezek_az_abrak_mindent_elarulnak_a_kormanyrol.205792.html )
            – 4 év alatt ez közel 20 000 milliárd Ft, 8 év alatt 40 000 milliárd (nem csak az elmúlt 4 évet vizsgálták)
            – Ebből nekik sikerült a saját elmondásuk szerint 95 milliárd Ft problémás tételt találniuk – 4 év alatt!

            Nyilván, mi egy nagyon becsületes nemzet vagyunk, de azért hagy ne vegyem már komolyan, hogy a teljes pénzösszeg 0,2%-a volt csak problémás, mert menten lehidalok. Ha minden 5. ellenőrzésnél találtak olyan problémát, aminél a költségek felét visszavonták, akkor ez alapján is, sikerült a költések 2%-át ellenőrizniük!!!! Miközben külön-külön, a völgyhidas, az alagutas és a vasútfelújítások 1-1 szakasza külön-kölön is valószínűleg nagyobb lenyúlt pénzekről szól, mint 95 milliárd Ft. Ráadásul egy ilyen szervezet élén számomra evidens lenne, hogy a legnagyobb költéseket veszem elő, nem az ebihalakra vadászok.

            szerintem az Ökotárssal történt dolog nem tűnik látszatnak az egy olyan nagyon is valós.

            Igen, és melyik része valós? Mert például össze-vissza ment a vádaskodás, hogy mi a baj az Ökotárssal. Volt ilyen, hogy az LMP-t pénzelik a norvég pénzekből: http://magyarhirlap.hu/cikk/9164/Helyreigazitas . Erről már tudjuk, hogy nem igaz. Aztán ment az, hogy kölcsönöket adtak, holott ehhez nincs engedélyük, erről már többször lenyilatkozták, hogy egyeztettek a PSZÁF-fel erről előtte, mivel máshogy a hülye szabályok miatt nem tudják megoldani sok esetben az alapítványok az önrészt, de önmagában hitelezés nem történt: http://index.hu/belfold/2014/09/09/ezeket_a_bunoket_kovette_el_az_okotars/
            Vagy a pénzügyi költés a problémás és valós? http://index.hu/belfold/2014/10/22/norveg_ugy_igy_nezett_ki_egy_koncepcios_per_a_tortenelemkonyvben/ A kiadott jelentésben zokni szerepel, befőttes gumi, és garnéla rák. Állítólag több 10 millió forint értékben tettek feljelentést, a megfogalmazásból arra következtethetünk, hogy belevették a hiteleket és ezeket az eseteket. Legyen 40 millió Ft, ami problémás! Ábrázoltam ezt is, hogy a 4 milliárd Ft-ból ez mekkora részt tesz ki. 1%!!! Akkor mégis mi tűnik valósnak? Azt se felejtsük el, hogy az összes érintett alapítvány feltolta a netre az összes adatát, teljesen nyíltan működnek, folyamatosan adják a riportokat és adnak ki sajtóközleményeket. Azt már nem is ábrázolnám, hogy az éves 5 000 milliárdos kerethez képest az a 4 milliárd Ft mekkora tétel, mert talán nem is látszódna, annyira kicsi. Még a Püspökladány-Szajol vasútvonali 160 milliárdos beruházásnak is csak a 2,5%. De tényleg érdekelne, hogy milyen információkra építve gondolja, hogy valósnak tűnik, és nem nagyobb a füstje, mint a lángja az egésznek. Miközben a norvégok szerint is minden rendben, a KPMG szerint is minden rendben, és KEHI vizsgálat során összeállított grafikon szerint is minden oké. Az a 40 millió erős túlzás volt eleve a részemről, valószínűleg még ennek is a töredékéről van szó valójában.

          • Perry White

            Melyik része valós ? Hát az, hogy a zsarukkal kézenfogva szépen becsöngettek és feltúrták az irodákat, egy látszatintézmény nem szokott senkit sem meglátogatni, tehát mégis létezik.Az, hogy valami rosszul működik egyátalán nem azt jelenti, hogy látszatintézmény.

            A vizsgálatok eredményeit ki kellett tőlük perelni, hát igen, valóban az ember nem ezt várná egy közfeladatokat ellátó hivataltól.Külföldi példák alapján valóban a minimum elvárható az lenne, ha a jelentések bírósági intézkedés nélkül napvilágot látnának.

            A gyanús esetek még mindig nem egzakt eléggé.
            Például vegyük a német példát, ami igazából nem is jó példa.Szövetségi kormány, szövetségi és lokális ellenörző szervezettel, ami olyan mintha az ÁSZ és a KEHI egyben lenne.A kormányzati ellenőrzés három területen oszlik meg: “KEHI”, civil szervezetek, politika.Az ottani “KEHI” vizsgálódik, aztán az eredményeket átadja a parlamentnek, lokális és szövetségi parlamentnek.Bármilyen civil szervezet és politikai erő érdeklődhet kérheti a részletes eredményeket, a negyedéves összefoglalló jelentés mindig publikus.Ez fontos különbség a magyar viszonyokhoz képest.A másik nagyon fontos különbség, hogy a német “KEHI” a kormány a költségvetés által a versenyszférával történő ügyleteket vizsgálja, gyakorlatilag azt nézi, hogy aköltségvetés által elköltött pénz jól hasznosult-e avagy sem.Nálunk már ez nincs sem a KEHI sem az ÁSZ hatáskörében :-) ilyen kérdést nem tehet fel, tehát maradnak csak a formális ellenőrzések, azaz, ha valami papíron nem stimmel.Ilyen formán tulajdonképpen összehasonlíthatatlan is a kettő.Elég gáz egyébként, ha egy ilyen egyszerű papíros ellenrzésen fennakadt az Ökotárs, politikai indítékok nélkül.

            És akkor lássuk a német “KEHI” milyen rosszul is csinálja a dolgát, pedig azt gondolhatnánk, hogy na talán náluk ez jól megy.Az idei első negyedévben döbbentek rá, hogy hoppá, 400-500 millió eurós szektorok vannak, amiket nem is ellenőrizhetnek és sosem ellenőriztek.Felsőoktatás, honvédelmi stratégiai tárolók, adóvisszaígénylések. Amit eddig rendszeresen végeztek, az az állami tulajdonú részvénytársaságok működésének ellenőrzése és döntések előkészítéshez szükséges vizsgálatok lefolytatása.Szóval a német “KEHI” is haszontalan, a német kötségvetés közel felét még sosem vizsgálta, mert eddig senki sem engedélyezte/szabta meg neki hogy vizsgálhassa.Amit vizsgáltak és negatív eredményre jutottak, ott is csak azt sikerült bebizonyítani, hogy egyes beruházások, intézkedések nem váltották be a hozzá fűzött szándékot, nem érte el a célt.

            Amit te számon kérsz – a gyanus ügyek elkaszálása – azt a német rendszerben is csak a politikusokon kérhetnéd számon.Mivel a KEHI nem ellenőrizhet tendert vagy ellenőrizheti a tendert, de nincs vétójoga és mindent utólagosan tud csak tetten érni, nem tudom például mit szólnának az utasok Szajol-Szolnok viszonylatban – ami úgy látszik a kedvenc témád – ha a KEHI utólag felszedetné a sineket 😀 Ne feledd, te is csak utólag értesülsz azokról a dolgokról, amiket a KEHI szemére vetsz !

            Az Átlátszó is ott távolodik el az valódi oknyomozó újságírástól, amikor utólagos ügyeken rágódik.Nem a KEHI jelentéseken kellene rágódnia, ha tényleg az átláthatóság fontos, hanem a tendereket kellene fűrkésznie – amire az online tender-díjak elengedésével most már tulajdonképpen lehetősége is van – úgy, mintha az Átlátszó a német rendszer civil eleme lenne.Utólagos KEHI eredmények perlésével sajnos ez csak bulvár meg hangulatkeltés, ellenzéki kardoskodás, főleg ha az az adatkikérés konklúziója az, hogy “nézd már, magukat annyira nem is vizsgálják”.Bocs, de én ezt a fajta újságírást nem tudom anyagilag támogatni, minek tartsak életben egy lapot a hozzájárulásommal, ha az csak bosszantani képes és ezt harmadlagos kézből kapott infókkal teszi ? Persze ez kicsit provokatív, mert nem teljesen igaz az Átlátszóra, de mostanában nagyon a politikai bulvár a mérvadó.
            Az Átlátszóságot ügyek indítása nélkül nem lehet növelni.Az oknyomozó újságírás ott kezdődik, amiből nyomozati anyag lehet.Például a fenti cikkből max az jön ki, hogy két marha egymásnak önti a kommenteket…

            Szóval szerintem te a döntéshozókra vagy dühös és nem a KEHI-re, aki a végrehajtó szerepen túl többet nem tud vállani.Ha én is átcsapok abba a feltételezésbe, hogy a gonosz és rossz rendszer tevékeny eleme a KEHI, akkor meg mégfurcsább, hogy formálisan is találnak hibát.Sajnos az országban a politikai kultúrána nem része, hogy szakértő is legyen, aki dönt és ez a legnagyobb probléma.A KEHI maga lehetne a szuper ellenörző hatóság, akkor sem tudja a rossz döntések következményeit visszacsinálni, csak maximum megmutatni.Ha elég nagyra nő, akkor elvi esély van rá, hogy megtaníthatja a politikusokat dönteni, ugyanis civilek nélkül, a politikusok hajlandósága nélkül ma ez a szervezet az egyetlen, aki tükröt tud mutatni, a te és az én szavam el sem jut a fülekig és én ezért ragaszkodom a KEHI pozitív megítéléséhez.

  • Bear BBQ

    Terasszal is bővülhet, nyereséges is lehet, sőt ha jól főznek (sok ideig) akkor akár Michelin csillagot is kaphat és ha átoperáltatja magát akkor meg fiu lesz. Mindebből meg az Iskola Alapítvány nem lát semmit csak a fix bért, hát nem égbekiáltó? Csak nekem van az az érzésem, hogy ez lájtos és alapjában rosszindulatú.

  • Oz

    Azért nem semmi, hogy az egykoron belevaló biológus Nagy Zoltánból a politikai pálya egy minden hájjal megkent, sumákoló egyént fejlesztett ki. Vagy az is lehet, hogy csak felszínre hozta az addig csak lappangó jellemet.

  • Hofipisti

    Végül is – végső soron – itt is a magyarországi adófizetők pénze úszik: közpénz, amiből magánpénz lesz. Ez a játék ugyanaz, mint ami itthon történik, jól teljesítenek a tanítványok is, nem csak Magyarország!

  • Zsolt Istvan Torjai

    Igy lehet sikeres uzletemberre valni…nulla maganbefektetes, ha nem megy a vallakozas nincs bukas, ha pedig megy, hat jol jon a profit…buszkek vagyunk a sikeres magyar vallalkozoinkra