Dúskálni lehet az RMDSZ gazdálkodási adataiban, a lényeg továbbra is rejtve

Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke a zilahi kongresszuson a sajtónak nyilatkozik. Fotó: az RMDSZ Facebook-oldala
Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke a zilahi kongresszuson a sajtónak nyilatkozik. Fotó: az RMDSZ Facebook-oldala

Az RMDSZ közzétette gazdálkodási adatait a 2009-2016-os periódusra. A támogatási listák továbbra is csak a kis összegekről számolnak be részletesen, az RMDSZ és az RMDSZ-hez közelálló civil szervezetek több tíz- vagy akár százezer eurós nagyságrendű kiadásait egy-két szóban elintézik.

Csoda történt: bár tavaly még egyetlen sort sem sikerült találniuk az RMDSZ honlapján a szervezet által kezelt, erdélyi magyarság számára évente kiutalt, mintegy 5 millió euróra rúgó kormánytámogatás elköltéséről, azóta megjelent a honlapon egy „Költségvetés” menüpont, ahol viszonylag bőséges információk állnak a látogatók rendelkezésére. Sőt, az Ügyvezető Elnökség nemrég sajtóközleményt is közétett arról, hogy honlapjukra feltöltötték a 2016-os költségvetés teljesítését.

Ez a gyakorlat akár példaértékű is lehetne, ha a mennyiség egyben minőséget is jelentene. Az adatsorokat közelebbről megnézve rájöhetünk, hogy a támogatási listák továbbra is csak a kis összegekről számolnak be részletesen, az RMDSZ és az RMDSZ-hez közelálló civil szervezetek több tíz- vagy akár százezer eurós nagyságrendű kiadásait egy-két szóban elintézik.

Miről is van szó?

Az Átlátszó Erdély valamivel több mint egy éve, 2016 áprilisában publikálta azokat a beszámolókat, melyeket az RMDSZ az erdélyi magyarságnak járó éves kormánytámogatás kezelőjeként az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalához (Departamentul pentru Relaţii Interetnice, DRI) 2009 óta benyújtott.

Ugyanis a kormány 1994 óta éves támogatásban részesíti a Románia területén élő, hivatalosan elismert 19 nemzeti kisebbséget, hogy hagyományaikat, kultúrájukat ápolják. A pénzt a Kormányfőtitkárság költségvetéséből folyósítják a Kormányfőtitkárság keretein belül működő Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalán keresztül.

A támogatást egy, a kisebbséget képviselő szervezet kapja – az erdélyi magyarság esetében 2009 óta ez a szervezet az RMDSZ. Az erdélyi magyarság számára kiutalt pénzösszeg az utóbbi években megközelítőleg 18-22 millió lejre (4-4,8 millió euró) rúgott, a 2016-ban folyósított összeg 2017 júliusi árfolyamon kereken 5 millió euró.

Neked egy pizza ára, a társadalom számára létfontosságú a szabad sajtó. Támogasd az Átlátszó Erdélyt!

Havi 5 eurós rendszeres támogatás

Havi 10 eurós rendszeres támogatás

Havi 20 eurós rendszeres támogatás

Több százezer eurós beruházások egy-két szóban

A tavalyi kutatómunka során kiderült, hogy a 2009 óta összesen mintegy 28 millió eurónyi közpénz elköltéséről szóló beszámolók rendkívül szűkszavúak. A Kormányfőtitkárságon az elszámolásokat átlapozva rájöhettünk, hogy a lényegi információkat egy-egy vékony, körülbelül száz oldalas mappa tartalmazza.

Ezeknek az iratcsomóknak a nagy részét az RMDSZ által támogatott rendezvények, civil szervezetek és kiadványok több tucat oldalon történő felsorolása teszi ki. Egész nagy, akár több százezer eurós nagyságrendű beruházásokat viszont egy-két szóban tüntettek fel, a beruházások helyszínéről, a munkálatok részleteiről vagy például a kivitelező cégről semmilyen információt nem kapunk.

Az RMDSZ-beszámolókról szóló sorozatunk:

Kovács Péter: marhaság, hogy ez az erdélyi magyarságnak járó támogatás

RMDSZ-beszámolók: mindig mindent rendben találtak a hatóságok?

RMDSZ-beszámolók: élnek, mint Marci a Hevesen

RMDSZ-beszámolók: hányszor kerülik meg a Földet kampányévben?

Mire költik az erdélyi magyarság pénzét? Publikáljuk az RMDSZ beszámolóit

A sorozat nem kis port kavart. Egy május végi sajtótájékoztatón az Átlátszó Erdély kérdésére adott válaszában Kelemen Hunor RMDSZ-elnök megígérte, hogy közzéteszik a gazdálkodási adatokat. 2016 júliusának végén az RMDSZ honlapján meg is jelentek a 2015-ös költségvetési teljesítésről szóló adatok.

Transzparencia kipipálva? Dehogy

A történet persze nem ért véget itt. Az RMDSZ az általa közzétett adatokat a DRI-hez benyújtott beszámolókhoz képest egészen másképp strukturálta – ez gyakorlatilag azt eredményezte, hogy a 2015-ös évre volt két, különböző kiadási tételeket és költéseket tartalmazó táblázatunk, mellyel nem tudtunk mit kezdeni.

Itt egy kis kitérő szükséges: a kormánytámogatás lehívásának a módját, a DRI-hez benyújtott elszámolás formátumát, a költségtételeket és az itt elszámolható költségeket egy-egy évente megújított protokollum részletezi. A 2016-os például itt elérhető, a havi pénzlehívásokon alapuló rendszer működéséről itt írtunk. Az RMDSZ által havonta lekért összegekről szóló kimutatás a DRI honlapján itt megtekinthető.

A lényeg, hogy ebben a rendszerben az RMDSZ nem tehet különbséget a saját működésére fordított pénzek és a támogatásként kiosztott összegek között. Egységesen „saját“ költségként tüntet fel minden kifizetést – így tehát például a Communitas-támogatásként kifizetett és a kedvezményezett civil szervezetek által elszámolt rezsiköltségek vagy üzemanyagköltségek is az RMDSZ kiadásaként szerepelnek. Valószínűleg ez a magyarázata annak, hogy az RMDSZ elszámolásaiban szereplő összegeknek utánaszámolva egészen horribilis költségeket kapunk (erről itt írtunk).

Az RMDSZ által közzétett adatok másként csoportosítják ezeket a kiadásokat, lehetőséget adva arra, hogy különbséget tegyünk az érdekképviseleti szerv saját működésére fordított pénzösszegek, valamint az erdélyi magyar civil szférának kifizetett támogatások között (noha ez sem mindig egyszerű: az RMDSZ és egy sor, RMDSZ által alapított és finanszírozott civil szervezet működése sok átfedést mutat).

Azért már látszanak az arányok

Időközben az RMDSZ honlapján a 2015-ös adatsorhoz hasonló struktúrában jelentek meg a 2009-2014 periódusra szóló beszámolók, nemrég pedig a 2016-os beszámolót is feltöltötték. Ez már lehetővé teszi, hogy a kiadásokban tapasztalható trendekről írjunk.

Az RMDSZ által közzétett adatok mellett segítségünkre voltak azok a 2016-os elszámolások, melyeket a DRI-től idén is kikértünk, és amelyek itt letölthetőek. A kérdéseinkre Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke válaszolt – a válaszokat beépítettük az összefoglalóba.

A beszámolókból kiderül:

– az RMDSZ éves szintű bevételeinek nagy részét továbbra is a DRI által folyósított támogatás adja, egy kisebb, 15 százaléknyi rész tagdíjakból és adományokból származik. A korábbi évekhez képest tavaly megjelent egy „egyéb jövedelem” tétel is, mely 365 ezer lejre (79 ezer euró) rúg – ez egy ingatlan eladásából, valamint a RMDSZ parlamenti képviselői irodáinak bérköltségeiből áll;

– a támogatás nagyjából harmadát, 5,1-8,8 millió lejt (1,1-1,9 millió euró) az RMDSZ saját működésére fordítja (bérekre, működési költségekre, valamint beruházásokra). Ez az összeg azonban nem tartalmazza a rendezvények és képzések, a platformok, valamint az SZKT működési költségét, illetve a választási kampányok során elköltött pénzösszeget;

– az alkalmazottak bérére 2016-ban 3,3 millió lejt (720 ezer eurót) költött az RMDSZ. Ehhez képest a DRI-nek leadott bérlistán 5,6 millió lej (1,2 millió euró) szerepel – a különbség abból adódik, hogy a DRI-bérlistán az Erdélyi Magyar Televíziót, valamint az Erdély FM rádiót működtető Janovics Jenő Alapítvány bérköltségei is szerepelnek. A bérlista itt megtekinthető;

– a szövetségi elnök, valamint az ügyvezető elnök fizetése 2015-höz képest megnőtt, a korábbi 4500-4900 lej helyett fizetésük bruttó 7000 lej fölött alakul havonta. Mint az ügyvezető elnöktől megtudtuk, a béremelés amiatt volt időszerű, hogy tavaly megemelkedett a minimálbér;

– beruházásokra 2016-ban 2,1 millió lejt (460 ezer euró) költött az RMDSZ – a DRI-beszámoló ehhez képest csak 830 ezer lejt (180 ezer euró) említ. A különbség abból adódhat, hogy a székházfelújítások a DRI-beszámolókban külön tételként szerepelnek;

– legnagyobb beruházási célú kiadások a DRI-beszámoló szerint: a szamosújvári Téka Alapítvány tornaterme 294 ezer lej (63 ezer euró), egy, szolgálati lakásként üzemelő bukaresti ingatlan 251 ezer lej (55 ezer euró), két Dacia személygépkocsi 98 ezer lej (21 ezer euró), valamint 44 Lenovo laptop 83,5 ezer lej (18 ezer euró);

– tavaly több székházat is felújítottak: a legnagyobb kiadást két bukaresti ingatlan tatarozása jelentette, 96 ezer lej (21 ezer euró) valamint 23 ezer lej (5 ezer euró) értékben. Bár rákérdeztünk a kivitelező cég nevére, valamint arra, hogy milyen munkálatokat végeztek, erre választ nem kaptunk;

– rendezvényekre, képzésekre, szakmai konferenciákra tavaly 1,5 millió lejt (330 ezer eurót) költött az RMDSZ. A rendezvények közül kiemelkednek a március 15-i (239 ezer lej), valamint az augusztus 20-i rendezvények (195 ezer lej) – a teljes lista itt elérhető.

– a Communitas Alapítvány költségvetése tavaly 8,7 milló lej (1,9 millió euró) volt, ebből 7,4 millió lejt (1,6 millió euró) fizettek ki. A támogatott szervezetek listája itt elérhető. A Communitas mellett az RMDSZ 21 civil szervezetet normatív támogatásban is részesít – a támogatások listája itt elérhető.

Miért nem elég ez?

Noha az RMDSZ nagy lépést tett a normalitás felé akkor, amikor egy sor adatot közzétett arról, hogyan gazdálkodik az erdélyi magyarság számára kiutalt támogatással, ezekből az adatokból továbbra sem derül ki például az, hogy:

– pontosan hány ingatlant birtokol, ezeket mennyi pénzért, kitől vásárolta, milyen cég újította azokat fel (az ingatlanokról a DRI-beszámolóban létezik ugyan egy lista, de mivel itt a címek nincsenek feltüntetve, legfeljebb találgatni lehet az RMDSZ tulajdonában levő ingatlanok számát és azok rendeltetését);

– RMDSZ-tisztségviselők hányszor és hova utaztak külföldre, illetve hol szálltak meg;

– a különféle, RMDSZ által szervezett rendezvényeken milyen vállalkozók biztosítják a különféle szolgáltatásokat, és mennyiért;

– felszereléseket, fogyó eszközöket milyen cégektől vásárol az RMDSZ.

A bíróság szerint az RMDSZ nem köteles adatot szolgáltatni

Tavaly májusban adatigényléssel kikértünk egy sor dokumentumot az RMDSZ gazdálkodásáról. Mivel ezt az RMDSZ megtagadta, panaszt tettünk. Első fokon a bíróság megállapította, hogy az adatigény benyújtásakor érvényes jogszabály értelmében az RMDSZ nem köteles az infotörvényben foglalt kötelezettségeknek eleget tenni.

A probléma ugyanis az, hogy RMDSZ jogi formáját tekintve egyesület, az adatigénylésünk megfogalmazásakor érvényben levő 544/2001-es törvény pedig csak közintézmények és állami tulajdonú vállalatok számára írt elő adatszolgáltatási kötelezettséget. Az 544/2001-es törvény 2016 júliusa óta annyiban változott, hogy a politikai pártok és a közhasznú státusszal rendelkező civil szervezetek is bekerültek a hatálya alá.

Sipos Zoltán

Neked egy pizza ára, a társadalom számára létfontosságú a szabad sajtó. Támogasd az Átlátszó Erdélyt!

Havi 5 eurós rendszeres támogatás

Havi 10 eurós rendszeres támogatás

Havi 20 eurós rendszeres támogatás

Lejes (RON) számla:

Asociaţia “Atlatszo Erdely Egyesulet”
RO71OTPV200000913457RO01
SUC. CLUJ OTP BANK ROMANIA
Cod BIC: OTPVROBU