Bezárás
Környezet

Tovább fosztogatja a romániai erdőket a Schweighofer

Eladta az erdőit és a lerakatait, hogy ne ő feleljen azért, ahogy ott „tisztára mossák” a törvénytelenül kivágott fákat – jelenti az Environmental Investigation Agency.

A Schweighofer továbbra is vásárol fel védett nemzeti parkokból származó faanyagot, állítja az Environmental Investigation Agency környezetvédelmi oknyomozó civil szervezet friss jelentése (az angol verzió itt, a román pedig itt letölthető). A jelentés szerint a nagy fafeldolgozók felvásárlásainak köszönhetően az elmúlt évtized alatt Románia szűz erdőinek akár kétharmada is elpusztulhatott. A legfontosabb felvásárló az osztrák tulajdonú Holzindustrie Schweighofer.

A probléma súlyos: 18 hónap (2017. január – 2018. június) leforgása alatt csak két nemzeti parkból összesen 35 ezer köbméter fát vásárolt fel a cég beszállítóktól. A Romániában működő külföldi és hazai nagy fafeldolgozó cégek, főleg ha hosszabb beszállítói lánccal rendelkeznek, nehezen tudják követni, hogy törvényesen kivágott árut vásároltak-e.

Ennek ellenére felvásárolnak kimondottan problémás vállalatoktól is, és végső soron az ország hiányos erdőgazdálkodási eljárásaiból és törvényeiből profitálnak, hiszen az illegálisan kitermelt faanyagot a konkurenciánál olcsóbban tudják a külföldi piacokra vinni.

2018. májusában a rendőrség vizsgálódott a Schweighofernél és beszállítóinál. A román állam 25 millió euróra becsüli a vállalat által okozott kárt.

Hogyan kerül piacra az illegális fa?

Az EIA nem először kritizálja a Schweighofert. 2014-ben utána akartak járni annak, hogy a médiafigyelem és természetvédő civilek tevékenysége ellenére hogyan tud zavartalanul működni a nagybani törvénytelen fakitermelés. Inkognitóban illegálisan kitermelt fát ajánlottak fel a cég számára, amelynek képviselői azonnal rávágták, hogy „semmi probléma”.

A videófelvételek nyilvánosságra kerülése óta ugyan csökkent a Schweighofer forgalma, kivizsgálások indultak, és visszavonták a Forest Stewardship Council tanúsítványát a fenntartható erdőkitermelésről, de a probléma továbbra sem szűnt meg.

A faanyag egy része most már importból származik, olyan korrupt országokból, mint Ukrajna és Fehéroroszország: így felmerül a kérdés, hogy mennyire tiszta eredetű az import. A faanyag többi része továbbra is Romániából származik. A vállalat eladta erdőinek és lerakatainak zömét, ezzel gyakorlatilag átruházta a kitermelés felelősségét.

Romániában az igazi gond az, hogy nehéz visszakövetni a fa származási helyét. Mivel a lerakatokból származó fa papírjai már nem tartalmazzák a kitermelési engedély számát, ezek a lerakatok egyfajta „mosodaként” működnek: elrejtik a törvénytelenül kitermelt fa származási helyét.

Senki nem tudja, melyik rakásban milyen faanyag van

Ez úgy történik, hogy a lerakatok gyakran újracsoportosítják és rövidebbre vágják a beérkező rönköket, majd más lerakatoknak adják tovább. A rönkök különböző rakásokba kerülnek, különböző időpontokban értékesítik őket. Az eladásokról és vásárlásokról ugyan kötelesek nyilvántartást vezetni, de mivel a rönköket nem kell egyenként vezetniük, ezért elvész a rönkök valós eredete.

Gazdaságilag fontos szerepet játszanak ezek a lerakatok, de a szabályozás hiányossága folytán egybemossák a tiszta és nem tiszta eredetű fákat, így végső soron beengedik a törvénytelenül kitermelt faanyagot a piacra.

A Schweighofer ezektől a lerakatoktól vásárol, Románia-szerte több mint 250 ügyféltől. Ezek mind kis, helyi, független vállalatok, amelyek különböző eljárásokkal és standardokkal dolgoznak.

Az osztrák cég maga is elismerte, hogy ezek a lerakatok jelentik a gyenge láncszemet az ellátásában, de a gyakorlatban nem kért több elszámolást az ügyfeleitől, hanem tovább növelte a kitettségét azáltal, hogy minden erdőjét és lerakatainak többségét eladta.

Az EIA az Erdőfelügyelő rendszer (Inspectorul Pădurii) segítségével azonosított több mint 50 olyan pontot a Radnai-havasok és Kelemen-havasok Nemzeti Parkban, ahol teherautók gyakran vesznek fel faanyagot. Ezeket összekapcsolták olyan, a közelben működő lerakatokkal, amelyek rendszeresen adnak el a Schweighofernek, így jött ki az a becslés, hogy csak ebből a két parkból 2017 eleje óta legkevesebb 35 ezer köbméter fa került az osztrák fafeldolgozóhoz.

Lefizetett rendőrök, különféle büntetések és a „meghurcolt” vállalatvezető

Az egyik nagy cég, amely birtokolja a nemzeti parkokhoz közeli lerakatokat, a Traian Larionesi vezette Frasinul, amely legalább hatezer köbméter fát szállított az osztrák cégnek az említett időszakban.

A vállalatot kétszer is vizsgálta a DNA, ezek az ügyek jelenleg is folynak. 2014-ben azért indult nyomozás, mert az általa lefizetett magas beosztású rendőrök zaklattak alacsonyabb beosztásban dolgozókat, hogy azok álljanak el a Larionesi elleni feljelentéseiktől. A rendőrök a nyomásgyakorlásért cserébe drága autókat, vadászfegyvereket vagy akár söröket kaptak.

2015-ben újabb korrupciós ügybe keveredett a cég: a helyi erdészeti hivatal vezetőjét, Gheorghe Ivant azzal vádolják, hogy 123 alkalomból 84-szer segítette a vállalatot megnyerni az erdőkitermelésre meghirdetetett versenytárgyalást. Larionesiék bűnlajstromán sok minden található az illegális erdőkitermeléstől kezdve folyóvíz elterelésén át felfújt árú hóeltakarítási szerződésig.

2018 áprilisában a Frasinul és egy hozzá közel álló cég illegális kitermelésért 30 ezer eurós büntetést kapott, továbbá 900 köbméter fát koboztak el tőlük a hatóságok. Ezután a helyi sajtó, valamint az illetékes minisztérium egy magasrangú hivatalnoka Larionesi védelmére sietett azt bizonygatva, hogy valójában nem volt rendellenesség, hanem az üzletember megfélemlítési kísérletnek esett áldozatul.

Hogyan kerülnek a kitermelők a nemzeti parkokba?

Az EIA a két nemzeti parkban is körülnézett. Romániában a nemzeti parkok nagy területeit sorolják be úgynevezett ütközőzónaként, amelyekben akár nagymértékű kitermelést is engedélyez a kormány. A Radnai-havasok Nemzeti Park nagy része visszaszolgáltatások révén magánkézbe került, a Kelemen-havasok Nemzeti Park java pedig állami kézben van; itt jórészt az állami Romsilva végzi a kitermelést.

A nemzeti parkokra vonatkozó szabályok szigorúak, az állatvilág védelmét, a szabadidős tevékenységeket tartják szem előtt, de a gyakorlatban ez nem mindig érvényesül. Az EIA olyan esetet idéz, amikor például a Kelemen-havasokban még a patakot is elzárta a Schweighofer beszállítójának vágása után maradt fahulladék.

A kitermelési szabályozást különböző trükkökkel igyekeznek kijátszani: például azért, hogy „lehetővé tegyék” a hegygerincen kis számban engedélyezett fa kivágását, az oda vezető meredek oldalt is kitermelik. Gyakori, hogy a kitermelést erdészeti munkaként próbálják beállítani, vagy annak leple alatt vágnak ki egészséges fákat a kijelöltek mellett. Az EIA azonosított olyan helyszíneket, ahonnan az ilyen illegális kitermelésből származó faanyag a Schweighofernél kötött ki.

Az ilyen szabálytalanságok nagyban veszélyeztetik a védett erdőket és az állatvilágukat, ezért több környezetvédelmi szervezet is küzd azért, hogy a nemzeti parkokban teljesen álljon le a kitermelés. Nyilvánvalóvá vált, hogy hiába ígéri az osztrák cég és a többi nagy fafeldolgozó, hogy csak tiszta eredetű fát vásárol fel, ha a gyakorlatban lehetetlen megállapítani, melyik rönk eredete legális és melyiké nem.

Nem a lerakat az egyetlen kiskapu

A rönkök és deszka szállításához Romániában engedély szükséges, amely azonnal láthatóvá és követhetővé válik a www.inspectorulpadurii.ro oldalon. Ha erdőből jön, akkor a fahulladék és aprított fa szállítása is engedélyhez kötött, de ha gyárból vagy lerakatból származik a hulladék, már nem kell papír.

Ez több szakértő szerint is olyan kiskaput nyit, ahol kiviszik az erdőkből származó faanyagot. Az EIA is beszámol egy olyan esetről, amelynél nemzeti parkba helyezett mobil aprítóból egyetlen nap alatt négy teherautónyi faapríték ment ki teljesen követhetetlenül és törvénytelenül.

Az ugyancsak osztrák tulajdonú Kronospan cégnek is utánajárt a szervezet. Itt öt óra leforgása alatt 137 teherautót számoltak össze, amelyek vegyesen szállítottak árut, egész rönköktől tűzifa besorolású faanyagon át fahulladékig.

Az egyik teherautó rakodóhelyéhez kiszálltak a szervezet munkatársai. A szászsebesi gyártól alig 30 km-re található, Natura 2000 besorolású bükkerdőben irtásokat találtak. Az egyik megfigyelt beszállító saját állítása szerint fahulladékot és tűzifát árusít, miközben a helyszínen kiváló minőségű rönköket találtak a szervezet munkatársai.

Honnan jön a Schweighofer profitja?

Az EIA és más civil szervezetek tevékenysége nyomán sok európai cég már nem vásárol a Holzindustrie Schweighofertől. Japánban viszont az FSC fenntarthatósági bizonylat elvesztése után sem csökkent a vásárlási kedv annak ellenére, hogy az EIA japánul is közölte jelentését a cég romániai és ukrajnai tevékenységéről. A japán piac kereslete továbbra is fenntartja a cég eddigi üzleti modelljét.

Az EIA jelentése szerint az illegális fakitermelés visszaszorítására és a védett erdők megóvására az egyetlen megoldás az, hogy a faanyag származását egészen az erdőig vissza lehessen követni. Ugyan az Erdőfelügyelő (Inspectorul Pădurii) rendszer előrelépést jelent, de ez még nem elég, és az elmúlt években nem történt fejlődés, sőt a kormány visszanyeste az eszköz használhatóságát és a publikus adatok mennyiségét.

Viszont ha a rendszer összekötné a kitermelési engedélyt a szállítási engedéllyel, befejeznék az erdők térképének digitalizálását, és az állam erdőgazdálkodási stratégiát dolgozna ki és tartatna be, Románia az erdészet terén az átláthatóság élvonalába kerülne, állítja a nemzetközi szervezet.

Buzás Ernő

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom