Bezárás
Környezet

Központosított és hatékony környezetrombolás következik Romániában?

Sürgősségi kormányrendelettel veszi át a kormány a természetvédelmi területek gondnokságát, hogy gördülékenyebbé tegyék az infrastrukturális beruházások engedélyezését. A törvénykezés rendezése ez, vagy a gazdasági érdekek burkolt támogatása?

Nagy változásokat hoz a természetvédelem terén a 631-es számú Hivatalos Közlönyben június 19-én publikált 75/2018-as számú sürgősségi kormányrendelet azzal, hogy a kormány szerződést bont az eddigi gondnokokkal, és a Természetvédelmi Területek Országos Ügynökségére (Agenţia Naţională pentru Arii Naturale Protejate, ANANP) bízza a természetvédelmi területek felügyeletét.

Eddig a természetvédelmi területek gondozását civil szervezetek, tanintézmények vagy önkormányzatok végezték, amelyek gondnoki (custode) szerepet töltöttek be. Beruházások esetén ebben a rendszerben a gondnokok jóváhagyására is szükség volt, így a gondnokok ezzel az eszközzel meg tudták akadályozni azokat a projektet, amelyeket a környezetre károsnak találtak.

Túlságosan decentralizált a rendszer?

A kormányrendelet indoklása szerint az eddigi rendszer túlságosan szét volt aprózva, a területek kezelése nem volt egységes, a jogszabályokat a különféle gondnokok többféle módon értelmezték, az engedélyek késlekedése miatt lassan haladtak a beruházások, és emiatt az uniós források felhasználása is akadozott.

Az átszervezés és központosítás csökkenti a költségvetési kiadásokat, a környezetvédelmi engedélyt igénylő vállalatok gördülékenyebben valósíthatják meg a beruházásaikat, a környezetszennyezési jelentések pontosabbak lesznek, valamint a környezetvédelmi területek felügyelete is egységessé válik, érvel a kormány.

A gondnokok értetlenül állnak

Az általunk megkeresett gondnokok szerint a sürgősségi rendelet több kérdést hagyott, mint választ, jelenleg folyik az útkeresés. A hiányos törvénykezés miatt senki sem tudja igazán, hogy mi lesz a továbbiakban, állítják.

A civilek a rendszer központosítását elvben nem tartják ördögtől valónak, azonban kiemelik, az új ügynökségnek nem lesz megfelelő szakembergárdája és tapasztalata, hogy az összes természetvédelmi terület felügyeletét ellássa. Míg a gondnokok jelenleg összesen 700 személyt alkalmaznak, az ANANP mindössze 11 munkatárssal rendelkezik.

Amint egy jogi elemzés rámutat, azzal, hogy egy sürgősségi rendelet ekkorát változtat a rendszeren, oda vezethet, hogy a gondnokok jogaik és kötelezettségeik mellett eddigi finanszírozásaikat is elveszítik.

A volt gondnokoknak akár kártérítést is kell fizetniük

Szerződéses vállalásaikat egyik napról a másikra nem tudják többé teljesíteni, de nem tudnak emiatt perelni, mert keresetnek nincs helye sürgősségi kormányrendelettel szemben. Így az eddigi gondnokok azzal szembesülhetnek, hogy a területek elvesztése mellett károk kifizetésére is kötelezhetik őket.

Szinte minden, az Átlátszó Erdély által megkeresett civil szervezet hangsúlyozza, hogy a helyzet bonyolult: ugyan nagyon rossz az, ahogy most intézkedik a rendelet, viszont az ANANP mint irányító szervezet munkájára szükség volna. Többen kérték is a megalapítását 2015-ben.

Bükk-Malomvölgy. Fotó: Thomas Kuhn

A Kolozs megyei Natura Transilvaniei Egyesület, a kolozsvári Bükk-Malomvölgy, a Runk-erdő, valamint a Molhaşurile Căpăţânei természetvédelmi területeknek volt eddig a gondnoka. Válaszukban az áll, hogy a törvény értelmében ők már nem gondnokok, mivel ez a fogalom jogi értelemben már nem létezik, de még nem léteznek azok a helyi ANANP struktúrák, amelyeknek el kellene látniuk a feladatot. Így a területek jelenleg senkihez sem tartoznak, és minden tevékenység szünetel.

Újraindulhat a Hideg-Szamosra tervezett törpe vízerőmű projekt

Elmondták, pár nappal a rendelet előtt informális úton hallottak arról, hogy mi készül. Kérdésünkre, hogy mi lehet a rendelet oka, azt írták, hogy néhány éve hasonló próbálkozás volt, hogy a gondnokok által kiadott engedély kötelező érvényét el akarták venni. Ez akkor nem sikerült, így most a gondnokság intézményét törlik el. Így az tűnik hihetőnek, hogy a természetromboló projekteket megállító gondnokoktól szeretnének megszabadulni.

A szerződésbontással olyan, eddig leállított projektek kaphatnak lendületet, mint például a Hideg-Szamosra tervezett törpe vízerőmű, illetve a Kolozsvár mellett, a Bükkben tervezett lakótelep, amely védett növények élőhelyét tette volna tönkre. A Környezetvédelmi Minisztériumban nem tudtak a helyszín fontosságáról, a gondnok beavatkozása nélkül a lakótelep már épülne, a terület pedig örökre elpusztulna.

Runk-erdő

Először a nagy és rosszul menedzselt területeket kellett volna átvenni

Az egyesületnek nincsenek jelenleg olyan szerződései, amelyek a határozat miatt most nehéz helyzetbe kerülnének. Abban reménykednek, hogy a gondnokság lehetőségként – akár az ANANP-pal való partnerség keretében – visszakerül a törvénybe.

Megjegyzik, hogy elviekben nem rossz dolog, ha szakosodott ügynökség felügyeli a teljes intézményrendszert, azonban az ANANP nem birtokolja ehhez a megfelelő erőforrásokat (személyzet, finanszírozás).

Az egyesület szerint az lett volna az optimális, ha először a nagy és fontos területek kerülnek az ANANP fennhatósága alá, ahol a ROMSILVA gondnoksága katasztrofális eredményhez vezetett (mi is írtunk arról, hogy természetvédelmi területekről vágnak ki fát Romániában), illetve azok a területek, amelyeknek nincs jelenleg gondnokuk. Miután ezek kezelésében megerősödik és bizonyít az ügynökség, azután kellett volna a többi Natura 2000 terület irányítását átvenni.

Maradvány erdő és gyékényes a Csíkos tó környezetében

Előzetes konzultáció nem volt

A Bihar megyei ECOTOP Egyesület a Székelyhíd határában lévő Csíkos-tó gondnoka. Az Átlátszó Erdélynek elmondták, két nappal a rendelet megjelenése előtt behívták az ANANP-hoz őket, ahol bejelentették, hogy mi fog történni. Előzetes konzultáció nem volt.

Eddig sem az ANANP, sem a Környezetvédelmi Minisztérium nem tudta megmondani nekik, hogy mi fog történni az egyesület szerződéseivel és elkezdett projektjeivel. A választ ők is azzal zárták, hogy a helyzet bonyolult, az biztos, hogy az ANANP nem rendelkezik elég személyzettel, ismerettel, tapasztalattal vagy finanszírozással a védett területek felügyeletének ellátásához.

Imecs István, az ACCENT GeoÖkológiai Szervezet biológusa, az Alcsíki-medence Natura 2000 terület és a Sólyomkő Természetvédelmi Rezervátum gondnokságának tagja kérdésünkre azt válaszolta, hogy a Natura 2000 Koalíció kéri a kormánytól, hogy adja ki azokat az adatokat, amelyek alapján a rendeletet sürgősséginek nyilvánították.

Sólyomkő Természetvédelmi Rezervátum

Az ANANP létrehozásában szerepet játszott az is, hogy a civilek nem kaptak az államtól pénzt az ország védett területeinek fenntartására, a hatóságon keresztül finanszírozásnak is kellett volna érkeznie. Imecs tapasztalata szerint kialakult az az eljárás, hogy a befektetők és gondnokok már a tervezési fázisban egyeztettek, így nem érte anyagi kár a befektetőket.

Nem számítottak ilyen gyorsaságra és ennyire súlyos lépésre

A gondnokság további helyzetéről kérésre ugyan kaptak egy olyan levelet az ANANP-tól, miszerint a területi ügynökségek létrejöttéig megmaradt a gondnokok hatásköre, csakhogy mivel jogilag már nincs szerepkörük, ezért hiába folytatják munkájukat: a törvényszék semmissé nyilváníthatja az általuk kiadott engedélyeket.

A konzultációt illetően Imecs István elmondta, hogy sürgősségi rendeletként nem szükséges az egyeztetés, így őket is csak egy ad hoc tájékoztatón állították kész tények elé. Ugyan hallottak informális úton arról, hogy módosítások lesznek, de nem számítottak ilyen súlyos lépésre és ilyen gyorsaságra.

A biológus szerint 2-3 ezer alkalmazottra lenne szüksége egy ilyen hatóságnak, ezzel szemben úgy tudja, hogy országosan 400-zal terveznek. Ráadásul ők valószínűleg nem fognak tapasztalattal sem rendelkezni kezdetben.

Molhaşurile Căpăţânei

A jelenleg futó projektek hatékonysága romolhat

Az ACCENT GeoÖkológiai Szervezet területeit illetően olyan veszélyforrásokat nevezett meg, amelyek vagy engedély nélkül folytak volna (szabályozások, lecsapolások) vagy engedéllyel, de szakszerűtlenül, a források elköltését tartva szem előtt. Imecs egyelőre bizakodó, mivel a területek kezelési tervét rendelettel már elfogadták, így a törvényes háttér adott a természetvédelemre, tart viszont attól, hogy a részletekben találhatnak kihasználható, értelmezhető pontokat.

A futó projekteket illetően úgy gondolja, hogy elvileg azoknak le kell folyniuk, mivel a kedvezményezettek betartották a rájuk eső vállalásokat, a változást harmadik fél okozta. Viszont úgy gondolja, hogy már az aktuális projektek hatékonysága romolhat, mivel a pályázóknak annak tudatában kell végezniük a feladatokat, hogy minden eredményt maradéktalanul át kell adniuk az ANANP-nak.

A hatalmi vákuumot kihasználják majd

A Román Madártani Társaság (SOR) 17 területen gondnok vagy társgondnok. Ezek egyikében sem volt olyan infrastrukturális beruházás, amelyet meg kellett volna állítaniuk. A hivatalos közleményen túl nem tudnak konkrét válaszokat adni, mivel teljességel hiányoznak a törvénykezésből azok a részletek, amelyek szabályoznák azt, hogy a továbbiakban hogyan folyik majd a munka.

Megemlítik, hogy az ANANP szükséges volt, ők maguk is kérvényezték a létrehozását. Az eredeti elképzelés az volt, hogy az ANANP az irányítást végzi (az egységes kezelés érdekében), illetve az állam a hatóságon keresztül megfelelő költségvetést is kiutalna.

Elmondták, 360 olyan terület létezik, amelynek nincs gondnoka, ezeket az ANANP kellene, hogy átvegye, viszont a civilek kizárása nagyon rossz ötlet, mivel a hatóságnak nincs meg a helyismerete és a megfelelő személyzete sem ahhoz, hogy átvegye az összes terület felügyeletét. Ez pedig könnyen ahhoz vezet, hogy a hatalmi vákuumot önös érdekből kihasználják érdekelt vállalkozók, önkormányzatok.

Pâclele Mari és Pâclele Mici sárvulkánok

Bár az alkalmazottakat átvehetné az ANANP

A Buzău megyei Pâclele Mari és Pâclele Mici sárvulkánok gondnokságát a Sárvulkánok Egyesület (Asociația Vulcanii Noroioși) végzi. Kérdéseinkre azt válaszolták, hogy mivel a védett terület kicsi, ezért legfennebb a Petrom olajtársaság jelenthet rájuk veszélyt. Az évi 60-70 ezer látogató belépti díja fedezi a működésüket, hét személy teljes munkaidőben gondozza a területeket egy ökológus vezetésével.

A rendelet után a bevétel teljes egészében az ANANP-hoz kerülne, a személyzet sorsa kérdésessé válik. Remélik, hogy mivel a turizmus fenntartásához szükséges személyzetet fenntartani, ezért legalább az ANANP átveszi az alkalmazottakat, ha más megoldás nem lesz.

A Natura 2000 Koalíció felveszi a kesztyűt

A Natura 2000 Koalíció a Nép Ügyvédjéhez tervez fordulni, emellett az Alkotmánybíróságon támadja meg a rendeletet. Dan Trifu Eco-Civica elnök szerint az EU egyik elve az, hogy nem végezheti ugyanaz a szervezet az irányítást, értékelést és az ellenőrzést is, amint azt most az ANANP-pal tennék, így az uniós környezetvédelmi szervekkel is felveszik a kapcsolatot.

Buzás Ernő

Borítókép: a WWF törpe vízerőművek elleni kampányának egyik plakátja. Felirat: Olteana patak. Te nem állod meg hogy kitedd a számítógépedre borítóképnek, ők nem állják meg hogy építsenek ide egy törpe vízerőművet.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom